Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

1. füzet - VI. Vas Leó: A csehszlovák állam vízgazdálkodási alapjáról szóló új törvény

125 rendszeres tagosításnak az egész csehszlovák államban való végrehajtása érde­kében a mezőgazdasági minisztérium már elkészítette az új tagosítási törvény tervezetét, amely lehetővé fogja tenni a tagosításnak a talaj javítási munkák érde­kében minél szélesebb körben való elterjedését. Az itt vázlatosan ismertetett talajjavítási munkaprogrammtól a csehszlovák állam nagy előnyöket vár úgy nemzeti, mint gazdasági és politikai tekintetben. Ezt a reménységét az eddig végrehajtott folyószabályozások, folyócsatornázások, talajjavítások és közegészségügyi mérnöki munkák eredményeire alapítja. Ha saját mezőgazdasági helyzetük, vagy a világgazdaság állapota a mezőgazdasági termelésük irányának megváltoztatását, vagy átalakítását, illetve újjászervezését tenné szükségessé, akkor ez csak az adott természetes előfeltételek teljes kihasz­nálásával és érvényesítésével lesz elérhető. A mezőgazdasági termelésnek két természeti főtényezője van : a talaj és a víz. E két tényezőt kell életerőssé tenni a termelés fokozására irányuló küzdelemben. A rendszeres vízgazdálkodás (talajjavítás) tehát mindenkor nagyon hatásos eszköze lesz nemcsak a mezőgazdasági termelés növelésének, de az állami gaz­daság megerősítésének is. Érthető tehát, hogy a nagy csehszlovák vízgazdasági programm megvalósítását nemcsak a gazdaközönség, hanem a többi ágak is nagy érdeklődéssel várják. íj« % % Befejezésül össze kell foglalnom Csehszlovákia bámulatunkra méltó vízügyi politikájának néhány jellemző számadatát : I. A csehszlovák mezőgazdasági minisztérium által kezelt állami vízgazdál­kodási alap tízéves munkaprogrammját a következőkben foglalom össze : a) 1350 millió csehkoronát (229-5 millió P) irányoz elő a nem hajózható vízfolyások szabályozási munkáira és a velük összefüggő talajjavítási munkákra. Egy költségvetési évre ebből az összegből 135 millió csehkorona (23 millió P) esik. Meg kell itt ismételnem, hogy ebből az összegből 47 millió cseh koronát, vagyis kereken 8 millió P-t fordítanak évente a Magyarországtól elszakított terü­leteken a szabályozással kapcsolatos talajjavító munkákra. b) 1300 millió cseh koronát (mintegy 221 millió P) irányoz elő lecsapolásokra, öntözésekre, vízvezetékekre. Ebből az összegből egy költségvetési évre 130 millió cseh korona (22-1 millió P) esik. A Magyarországtól elszakított részeken ebből az összegből évente 18,000 hektár, kereken 31,000 kat. holdnyi terület kultúrmérnöki munkáját végzik el, Csehszlovákia többi részein pedig 27,000 hektár, kereken 47,000 holdét. Vagyis az állami vízgazdálkodási alap évente a) 135 millió csehkorona 23-0 millió P b) 130 „ „ „ 22-1 „ „ összesen : 265 millió csehkorona 45-1 millió P értékű munkát végezett, s ennek támogatására az állami költségvetésben tíz éven át évi 100 millió cseh koronát (17 millió P-t) irányzott elő. II. A csehszlovák közmunkaügyi minisztérium által kezelt állami viziútalap tizenkétéves munkaprogrammja 2500 millió csehkorona (425 millió P) építési

Next

/
Thumbnails
Contents