Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

1. füzet - VI. Vas Leó: A csehszlovák állam vízgazdálkodási alapjáról szóló új törvény

117 3. olyan víztároló medencék létesítésére, amelyek az öntözésre és községeknek ivóvízzel való ellátására, vagy egyéb mezőgazdasági célokra szükséges víz tárolására szolgálnak. Az alap évi bevételeit a törvény rendelkezései értelmében a két csoport között osztják meg. Az A. csoport — az ú. n. szabályozási csoport — javára az állampénztárból évente 40 millió csehkorona (kereken 6-8 millió P) összeget tevő adomány utaltatik át. Azonkívül az A. csoportot illeti meg a vizierőadó hozadékának fele : 10 millió csehkorona (kereken 1-7 millió P). Összesen tehát 50 millió csehkoronát (kereken 8-5 millió P) kap az alap A. csoportja évente az állampénztárból. A B. csoport — az ú. n. talajjavítási és vízvezetéki csoport — javára évenkint 30 millió csehkorona (kereken 5-1 millió P) összeget tevő adomány utaltatik át az állampénztárból. Azonfelül kivet a kincstár a B. csoport javára a jelenlegi földadóra 25%-os talaj javítási pótadót, amelyet minden terület után beszednek. A jelenlegi mezőgazdasági válságra való tekintettel a talajjavítási pótadónak behajtása az 1931—1937. évekre fel lett függesztve, s egyben felhatalmazást kapott a kormány arra is, hogy ennek behajtását továbbra is felfüggeszthesse, ha a mezőgazdaság helyzete 1937 után is válságos maradna. Az ilymódon elmaradó jövedelem pótlására az államkincstár az 1931. évben 15 millió csehkoronát (kereken 2-55 millió P), a következő években a talajjavítási pótadónak elsőízben való beszedéseig évente 20 millió csehkoronát (kereken 3-4 millió P) utal ki az alap B. csoportjának. A B. csoport állami adománya tehát az 1931. évben 45 millió csehkorona (kereken 7-65 millió P), a következő évekre pedig 50 millió csehkorona (8-5 millió P). A talajjavítási alap részére az állam az 1931. évben 95 millió csehkorona (kereken 16-15 millió P), az 1932. évtől kezdve 100 millió csehkorona (kereken 17 millió P) adományt biztosít. A talajjavítási alap, mint jogi személy, ebbeli jellegénél fogva önállóan vállalhat kötelezettségeket, vagyis az alap kölcsönök fölvétele útján maga szerezheti meg a munkák végrehajtásához szükséges anyagi eszközöket. Erre a célra az alap Csehszlovákiának azokat a pénzintézeteit veszi igénybe, amelyek talajjavítási kölcsönök kibocsátásával foglalkoznak. Szerezhet azonban az alap kölcsönöket más pénzintézetektől is, ú. m. városi és községi takarékpénztáraktól, mezőgazdasági kerületi előlegpénztáraktól, stb.; azonkívül fordulhat a központi társadalombiztosító intézethez, az általános nyugdíjalaphoz és egyéb olyan társadalombiztosító intézethez is, amely talajjavítás céljaira már eddig is folyósított jelentékeny nagyságú kölcsönöket. Az alap csupán az A. csoportba tartozó ú. n. szabályozási munkák céljaira szerezheti meg kölcsön útján a szükséges anyagi eszközöket. A kölcsön nagyságának felső határa az az összeg, amelynek kamatai és törlesztése összesen évente 48 millió csehkoronánál (kereken 8-16 millió P) nagyobb összeget nem igényel. A B. csoportba tartozó talaj javítási és vízvezetéki munkákra az alap csak annyi kölcsönt vehet föl, amennyi az alapra vonatkozó új törvény életbelépte előtt engedélyezett járulékok kifizetésének biztosítására szükséges. Amennyiben nem az alap, vagy valamelyik csehszlovák tartomány volna a munkaadó, támogatást nyújthat az alap járásoknak, községeknek, vizitársulatoknak, vízgazdasági szövetkezeteknek, vízvezeték-társaságoknak. Kivételes esetekben magánosok is kaphatnak segélyt belőle, feltéve, hogy az illető célra szolgáló társulat