Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)
1. füzet - VI. Vas Leó: A csehszlovák állam vízgazdálkodási alapjáról szóló új törvény
118 megalapítására irányuló kísérlet eredménytelenül végződött, vagy ha az építmény természeténél fogva vizitársulat, vagy más egyesülés alakítása nem lehetséges. A segélyek mértékének megállapításánál tekintettel kell lenni az egyes tartományok építményeire, vagyis arra, hogy a munkák lehetően egyenletesen olyképen osztassanak fel az egyes tartományok között, hogy elsősorban a különösen nagy mezőgazdasági jelentőségű és kiváltképen hasznos munkálatok kapjanak támogatást. Az alap annak a vidéknek a talajjavítási munkái részére nyújtja a legnagyobb mértékű támogatást, amelynek gazdasági helyzete a leggyengébb. A magánosok részére adandó segély megállapításánál figyelemmel kell lenni az illető gazdasági és pénzügyi helyzetére. Az új törvény alapján nyújtható hozzájárulások nem haladhatják meg azt az összeget, amely az alap folyó jövedelmeiből fedezhető. Az új alapból végrehajtandó, vagy javasolt vízgazdálkodási (talajjavítási) munkák költségeinek fedezéséhez továbbra is hozzá fognak járulni az egyes tartományok is. E célra az új törvény biztosítja az egyes tartományoknak azt a jogot is, hogy az alap A. csoportjába tartozó szabályozási munkák költségeire szükséges anyagi eszközöket hitelművelet útján szerezzék meg. Az új alap pénzügyi részesedésének módja és mértéke az említett két rész nagyságának megfelelően különböző. Az új törvénynek erre vonatkozó rendelkezései a következők : A) Szabályozási csoport : Ebbe a csoportba tartoznak a folyószabályozási munkálatok, a kavicsos hordalékú nagyobb vízfolyások és vadpatakok szabályozása, valamint az ezekkel kapcsolatos elsőrendű talajjavító berendezések, továbbá olyan nagyobb víztárolómedencék létesítése, amelyek főképen az árvizek elleni védekezést szolgálják. Az itt felsorolt munkákat rendszerint az alap, vagy a tartomány, mint munkaadó hajtja végre. Az ilyen munkálatok építési költségeit az alap az alább felsorolt mértékig viseli, vagy az alábbiak szerint ad támogató hozzájárulást : a ) Folyószabályozás és a vele kapcsolatos elsőrendű talajjavító munkák esetén az építési költségeknek legfeljebb 65%-át. b) Nagyobb, kavicsos hordalékú vízfolyások, vagy vadpatakok szabályozása és a velük kapcsolatos elsőrendű talajjavító munkák, valamint az első bekezdésben említett nagyobb víztárolómedencék létesítése esetében az építési költségeknek legfeljebb 70%-át. Űgv az a), mint a b) alatti esetekben feltétel, hogy az illetékes tartomány legalább is 25%-át viselje az építési költségnek, a fennmaradó fedezetlen részösszeget pedig az érdekeltek vállalják magukra. A fentebb említett olyan nagyobb víztároló medencék építésére vonatkozóan, amelyek nagyobb kiterjedésű területre vízgazdasági szempontból nagy fontosságúak és jelentőségűek, az illetékes tartomány teljes egészében, vagy legalább is részben magára vállalhatja az érdekelteket terhelő hozzájárulást. Más olyan természetű vízfolyások szabályozásának végrehajtásához — amelyek a fentebb felsorolt vízfolyások közé nem tartoznak — valamint kisebb víztárolómedencék létesítéséhez az alap az alábbiak szerint adhat hozzájárulást :
