Vízügyi Közlemények, 1932 (14. évfolyam)

1. füzet - VI. Vas Leó: A csehszlovák állam vízgazdálkodási alapjáról szóló új törvény

116 alkalmazásának lehetetlen volta, szintén akadályozza a vizimunkálatok észszerű kivitelét, mert a viziépítkezések — természetüknél fogva — munkaközben geológiai, hidrológiai és meteorológiai stb. körülmények folytán olyan változásokat szenvedhetnek, melyek a munkamennyiséget stb., szóval a költségeket nagy mértékben növelik, esetleg csökkentik, s így az előirányzattal szemben olyan eltérést idéznek elő, amely az egységes költségvetés keretei között nem maradhat meg. Ez okból Csehszlovákiában az a törekvés foglalkoztatta nagyon intenzíven a kormány hatóságokat, hogy nagyszabású vízgazdasági programmjuk rendszeres kivitelének pénzügyi szempontból való biztosítására új, törvényes rendelkezést tegyenek. így hozták meg 1931 márciusban a vízgazdálkodási (talajjavítási) állami alapról szóló törvényt, amellyel ezeknek a munkáknak új, jelentőségteljes korszaka indul meg. Az új törvény lényegében a következő rendelkezéseket tartalmazza : A vízgazdálkodási (talajjavítási) alapot a csehszlovák mezőgazdasági és a pénzügyminisztérium együttesen kezeli. Ebben az alapban vannak összefoglalva a mezőgazdasági minisztérium ügykörébe tartozó vízgazdálkodási (talajjavítási) ügyekre vonatkozó költségelőirányzati tételek. A vízgazdálkodási alap : jogi személy, amely önállóan szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket. Ez a körülmény igen nagy befolyással van az alapból létesítendő munkálatok költségeinek fedezetéül szolgáló anyagi eszközök megszerzésére vonatkozó pénzműveletekre és nagyon megkönnyíti azok lebonyolítását. Az alap igazgatás szempontjából, a vízgazdálkodási (talajjavítási) munkák különbözősége folytán két csoportra (A. és B. oszlik. Az A. csoport az alább felsorolt munkálatok végrehajtására, vagy támogatására szolgál : 1. Olyan vízfolyások szabályozására, amelyek nem hajózhatók, s amelyeknek a hajózhatóvátétele nincs is tervbe véve, 2. a hegyi vizek kár nélküli levezetésére, a csúszó, vízmosásos területek megkötésére és a vadpatakok szabályozására, 3. árvédelmi töltések építésére valamennyi vízfolyás völgyében — beleértve a hajózható folyókat is — amennyiben ezek a töltések nem tekintendők szorosabb értelemben vett partszabályozó műveknek, 4. olyan víztároló medencék létesítésére, amelyek rendeltetése főképen az árvízkárok ellen való védekezés, 5. új duzzasztóművek építésére, illetve a meglevők karbahelyezése olyan vízfolyásokon, amelyeknek szabályozása az alap terhére hajtatik végre, vagy amelyeknek szabályozását az alapból támogatják — föltéve, hogy e munkák kivitelét föllépett elemi károk tették szükségessé és hogyha e munkák következtében a vízfolyás esés viszonyainak állandósítása, medrének biztosítása, vagy pedig az árvizek lefolyásának megkönnyítése várható. Az alap B. csoportja az alább felsorolt munkák végrehajtására nyújt támogatást : 1. Síkterületeken végzendő mindennemű talajjavításokra, 2. községeknek mezőgazdasági és ivóvízzel való ellátására, beleértve a csoportos vízvezetékeket, továbbá a községekben végzendő lecsapolásokat (csatornázásokat),