Vízügyi Közlemények, 1931 (13. évfolyam)

1. füzet - III. Kun László: Az erdők hatása a Mississippi árvizeire

92 A mai becslések szerint az akkoriban rendszeresen vízzel borított területek nagysága 7,7700 km

2 volt.

1 A telepítésekkel megkezdődik az erdők letarolása, a későbbi fölszántás céljából a megmaradt fatönkök égetése szokássá vált, az erdő aljnövényzetét a házi állatok lelegelték ; egyszóval az erdők és egyéb területek okszerűtlen kihasználását semmi sem akadályozta. Mindezek a körülmények hozzájárultak az árvizek viszonylagos növeléséhez, az árvizek hevességének fokozásához és az ezzel kapcsolatos vízmosások keletkezéséhez, szaporodásához és további terjeszkedésükhöz. A későbbi idők folyamán, mikor a népesség szaporodásával a mezőgazdasági területek értékben emelkedtek, a Mississippi termékeny völgyét is töltésekkel védték meg a társulatokba tömörült birtokosok, s így segítették elő a Mississippivölgy gazdagodását. Az ármentesítő töltések létesítésével kapcsolatban az árvizek magassága természetszerűleg növekedett ugyan, de a gyakran ismétlődő árvizek mégis simán vonultak le. Az 1927. évben azonban a Mississippi völgye egy rendkívüli árvíz következtében az amerikai történelem legnagyobb katasztrófájának színhelye lett. Mérhetetlen tömegű vizek 46,620 km

2 nagyságú területet öntöttek el és 75,0000 embert tettek részben vagy egészben hajléktalanná. Szerencsére a leggazdagabb vidékekből sikerült óriási erőfeszítések árán 31,080 km

2-t megmenteni, beleértve ebbe NewOrleans városát is. A kár azonban még így is felbecsülhetetlen volt. A rendkívüli árvízzel kapcsolatos anyagi kár fölrázta az amerikai közvéleményt és a szerencsétlenségből a tanulságokat levonva, az amerikaiak belátták, hogy a Mississippi árvizeinek problémájával foglalkozni nemzeti kötelességük és ebben a munkában minden állami szervnek szorosan együtt kell működnie. A tanulmányok végrehajtása kétirányú volt. Szükség volt elsősorban is hidrológiai vizsgálatokra, amik a vizimérnökök munkakörébe tartoztak. Másodsorban fontosak voltak az erdészeti és mezőgazdasági tanulmányok, melyeknek megtétele az erdészekre hárult. Az előbbieket a hadügyminisztérium, az utóbbiakat a földmívelésügyi minisztérium végezte. A jelen ismertetés alapjául szolgáló eredeti mű csak az utóbbival, vagyis az erdészek által végzett tanulmányokkal foglalkozik. Az amerikai földmívelésügyi minisztérium által kiküldött nagyszámú bizottság sürgősen tanulmányozni kezdte a Mississippi vízgyűjtőjének erdőségeit. A bizottságok feladata volt vizsgálatokat folytatni a föld felületének jelenlegi állapotára vonatkozólag, különös tekintettel az erdőségekre. A tanulmánynak — mely az árvizek szempontjából az erdők szerepének helyes felismerését tűzte ki célul — az az ismert tény volt kiinduló pontja, hogy a földfelületnek állapota mindennemű talajhasználat mellett nemcsak a kapott és a talaj által visszatartott, valamint a lefolyásra kerülő víz mennyiségére van közvetlen hatással, hanem a lefolyó víz sebességére és a folyó hordaléktartalmára is. Hasonlóképen ismeretes az is, hogy az árvizek szempontjából a talajhasználat egyik legfontosabb faja a fatermelés, vagyis jelen esetben az erdőgazdálkodás. 1 A nem kerek számok itt és a továbbiakban is az angol mértékegységek átszámításából erednek.