Vízügyi Közlemények, 1931 (13. évfolyam)

1. füzet - III. Kun László: Az erdők hatása a Mississippi árvizeire

91 Az ország megcsonkítása folytán előálló vízrajzi széttagoltságra vonatkozó magyar észrevételek olyan meggyőző erővel hatottak, illetve az előadott javaslat oly magától értetődő volt, hogy még a győző hatalmak sem zárkózhattak el annak a szükségessége elől, hogy a Duna vízgyűjtőjének a sok állam közt való elosztottsága olyan bizottság megalakítását kívánja, mely hivatott lesz mindazokban a kérdésekben intézkedni, melyek a bizottságban képviselt nemzeteket, vagyis a Duna vízgyűjtőjének államait közösen érdeklik. A bizottság ,,Állandó Vízügyi Bizottság" (Commission permanente technique du régime des eaux du Danube, röviden ,,Cred") név alatt meg is alakult és ennek feladatai közé tartozik többek közt az oktalan erdőirtásoknak meggátlása, illetőleg a vízrendezésekkel kapcsolatos fásítások megvitatása és megoldása. A racionális erdőgazdálkodásra, szóval az okszerű erdőkitermelés és gondos fásítás szükségességének bemutatására vonatkozik jelen ismertetés, amelynek soraiból annak a fontossága is kitűnik, hogy milyen életbevágóan szükséges a Cred-ben a magyar érdekeknek legmesszebbmenő védelme. Különösnek tűnhetik föl az, hogy éppen az Északamerikai Egyesült Államoknak — a világ leggazdagabb és sok tekintetben legelőrehaladottabb államának — az okszerű erdőgazdálkodásra vonatkozó tanulmányát választottuk ismertetésünk tárgyául. Magyarázatot azonban könnyen adhatunk. Míg az Unióban az okszerű erdőgazdálkodás gondolata a szabadonálló óriási területek kihasználatlansága és a rendelkezésre álló — szinte kimeríthetetlennek látszó — természeti kincsek folytán a nép kultúrfokához mérten csak igen későn merült fel és erre az általános figyelmet csak egy nemzeti szerencsétlenségnek minősített rendkívüli árvíz hívta fel. addig nálunk — ahol az erdők védelme régibbkeletű — méreteiben az előbbit jóval túlhaladó veszteség, a hegyvidékek és erdőségek idegen uralom alá jutása késztet arra, hogy fokozott és állandó figyelemmel legyünk a bennünket környező államok erdőgazdálkodására. Míg az amerikaiak a múltban elkövetett hibákat valószínűleg majd óriási áldozatokkal, amerikai gyorsasággal oldhatják meg és minden bizonnyal meg is oldják, addig nálunk — ha nem vagyunk résen — az utolsó félszázad fáradságos és eredményes munkája mehet tönkre oly esetleges intézkedések következtében, amelyek az erdőknek védelmére, illetőleg a folyókmenti alsóbbfekvésű birtokosokra kellő rendelkezéseket nem tartalmaznak. Hallgatólagosan kitűnik majd ismertetésünkből az is. hogy milyen állapotok következhetnek be a jövőben, ha — hasonlólag az amerikai erdőirtásokhoz — a folyók vízgyűjtőjük erdőségeinek jótékony hatását elveszítik. Az alábbiakban röviden vázolva ismertetjük kivonatosan azt a jelentést, amelyet az Északamerikai Egyesült Államok földmívelésügyi minisztere az 1927. évi Mississippi-árvíz következtében az erdőségek tanulmányozása céljából kiküldött bizottságok munkája alapján „Relation of forestry to the control of floods on the Mississippi valley" cím alatt a kongresszus elé terjesztett. Bevezetés. A Mississippi árvizei már a régi időkben is — mielőtt még vízgyűjtőjének erdőségeit a fehér ember fejszéje érintette volna — óriási területeket árasztottak el.