Vízügyi Közlemények, 1931 (13. évfolyam)

1. füzet - II. Sajó Elemér: Emlékirat vizeink fokozottabb kihasználása és újabb vízügyi politikánk megállapítása tárgyában

88 gondolatokat, eszméket, megoldásokat termeljenek ki belőle. Minden hadsereg csakis úgy indulhat lelkesedéssel a küzdelembe, ha ismeri annak nagy céljait. Hogy sok helyen nagy nehézségekkel, műszaki és egyéb bajokkal kell majd megküzdeni, azzal minden vízimérnök előre tisztában van. A vízimunkálatok mindig nagy nehézségekkel vannak összekötve, mert a rombolni igyekvő energia egy pillanatig sem pihen. De ezek az akadályok, bajok csak efemer jellegűek s a végeredményt nem ronthatják le. Annakidején az ármentesítések elé is majdnem leküzdhetetlen akadályok tornyosultak. Az előmunkálatok sikertelenek voltak. A kishitűek, a pesszimisták az egész koncepció abbahagyását javasolták, de végül mégis győzedelmeskedett a szilárd akarat. Ahol annakidején sziklaakadályok tornyosultak, ma már sima, járt utak vezetnek. Nem volna teljes a tanulmány, ha befejezésül nem igyekeznénk lelki szemeink elé varázsolni a jövő képét, nem igyekeznénk egy pillantást vetni előre, az ígéret földjére, amely meglesz, mikor már megvalósultak a most összeállított javaslatok. Az öntöző mintagazdaságok előtt nehéz feladat áll. De végre is sikerrel fogják azt megoldani, szemléltetően bemutatják, milyen hasznot lehet öntözéssel elérni. Ekkor következik el az öntöző mintatársulatoknak az ideje. Ha ezek is sikerrel működnek, akkor már meg van törve a jég, el vannak hárítva az akadályok és egymásután fognak alakulni a kisebb-nagyobb öntözőtársulatok nemcsak az Alföldön, de a dombosabb vidékeken is. Az öntöző vizet nagy szárazság idején a Kárpátokban és a dombvidékeken vízerő nyerése végett építendő hatalmas víztároló medencék, egyes — erre alkalmas területeken — esetleg síkvidéki tárolók fogják növelni. A virágzó öntözőtelepek elfoglalják az Alföldnek aránylag jelentékeny részét. Egy csepp víz sem folyik el haszontalanul ; a vizek öntöznek, turbinákat hajtanak és hajókat szállítanak. Az öntözés, a legintenzívebb mezőgazdasági kultúra éppen úgy átreformálja népességünket, mint ahogyan az ármentesítések megszüntették a betyárvilágot és mindent, ami azzal összefüggött és egy új, csodás munkabírású, értelmes munkáshadsereget teremtettek : a kubikosokat. Ezek a régi feladatokat befejezték, új munkára várnak. A vízimunkálatoknak nagy népnevelő hatásuk van. Az öntözés egész éven át munkát ad és kíván, azért tervszerű munkára, fokozottabb beosztásra és kalkulációra szoktatja gazdáinkat. Az öntözések korában nincsen munkanélküliség. A viruló mezőgazdaság felvirágoztatja az ipart és a kereskedelmet is. Az öntözött területeken biztos és kitűnő minőségű a takarmány termelés. Állatállományunk száma, minősége és értéke ezzel hatalmasan emelkedik. A Kelet folyton fokozódó tenyészállatszükségletének jelentékeny részét mi vagyunk hivatva ellátni és mi is fogjuk azt szállítani. A vizek mentén nagy lendületet vesz a fásítás, a gyümölcstermelés és a konyhakertészet. Az öntözött vidékek viruló kertek képét mutatják. Az aszályok réme megszűnik. Az arra alkalmas területeken Európa legkitűnőbb tenyészanyagát szolgáltató halastavak terülnek el. Az intenzív mezőgazdasági és ipari kultúrájú vidékeket kitűnő utak, vasutak és csatornák, hajózható folyók hálózzák be. A légi közlekedés is biztosabb a vizek és a síkság felett, mint a hegyvidékeken. Az olcsó víziközlekedés az intenzíven művelt vidékeken hatalmas, új, most