Vízügyi Közlemények, 1931 (13. évfolyam)

1. füzet - II. Sajó Elemér: Emlékirat vizeink fokozottabb kihasználása és újabb vízügyi politikánk megállapítása tárgyában

82 A fentiekre való tekintettel a IV. táblázatban megkíséreltük a költségelőirányzatot a legközelebbi 5 évre kidolgozni, kiindulva a vízügyi műszaki szolgálat jelenlegi kereteiből és költségvetéséből. A IV. táblázatba foglalt költségelőirányzathoz a következő megjegyzéseket fűzzük : 1. A „Rendes kiadások"-nál a személyi járandóságokat nem emeltük. Az kétségtelen, hogyha több munkát végeztetünk, akkor nagyobb személyzetre is lesz szükség. Erről a nagyobb személyzetről részben a beruházások terhére felveendő' ideiglenes személyzet útján (mint ez a budapesti kikötő építésénél történt), részben pedig, az állami személyzetet illetőleg a beruházások terhére beállítandó állások útján történhetnék gondoskodás (a háború előtt is ez volt az eljárás). 2. A „Dologi kiadások"-at és a „Rendes kiadások" egyéb (4—8. rovatok alatti) tételeit az előadott javaslatokból kifolyólag, másrészt pedig a hivatalok intenzívebb elfoglaltságából eredő többletkiadásokra való tekintettel megfelelően emeltük. A fenntartási költségeket, valamint a kőbánya költségét is emeltük az újabb munkálatokra való tekintettel. 3. A rendkívüli (átmeneti) kiadások közé beállítottuk a kísérletekre stb. javasolt megfelelő tételeket. 4. A „beruházásoknál" legsürgősebb és így azonnal megkezdendő munkálatok gyanánt a budapesti kikötő fejlesztését és az átrakodó kikötők kiépítését állítottuk be. 5. Azután jönnének sorra — az előtanulmányok végrehajtása után — az. 1932/33. költségvetési évben az állami öntöző mintagazdaságoknak és a Sió hajózhatóvá tételének munkálatai. 6. A Duna—Tisza-csatorna építése, a felső Tiszának a nagyhajózásra valóberendezése, a Körös- és a Sajó folyó hajózhatóvá tétele, összefüggő munkakomplexum. Ezekre csupán a tanulmányok (felvételek és előzetes tervezések); költségeit vettük be. Ha ezeknek a tanulmányoknak a végeredménye és az országnak akkori pénzügyi helyzete azt megengedné, a munkálatok is már 1933/34 körül megkezdhetők volnának. 7. A vízmosások megkötése a legsürgősebb munkák közé vétetett be. 8. A balatoni kikötők építése 1933-tól már a jelenleginél kétszerte nagyobbadománnyal volna folytatandó. A készített előirányzat szerint a munkálatok teljes intenzitásukat (19 millió pengő beruházási összeggel) 1935/36-ban, tehát mintegy 5 év múlva érnék el. Ha az ország pénzügyi helyzete ezt a tempót nem engedi meg, akkor azt jelentékenyen lassítani, ha viszont a pénzügyi helyzet javulna, akkor a munkálatok végrehajtását gyorsítani lehet. Az 1930/31. évi költségvetés már meg lévén állapítva, azon természetesen már semmi módosítást sem lehet tenni. Ellenben — amennyiben e költségvetési év folyamán beruházásokra nagyobb állami kölcsön vétetnék fel -— nagyon indokolt volna ebből egy részt a vízi beruházásokra fordítani, részben a legsürgősebb munkálatok (köztük a balatoni kikötők) végrehajtásának gyorsítása végett, másrészt pedig abból a célból, hogy az egyéb sürgős nagy beruházásokra (kikötőkre, öntöző-