Vízügyi Közlemények, 1931 (13. évfolyam)

1. füzet - II. Sajó Elemér: Emlékirat vizeink fokozottabb kihasználása és újabb vízügyi politikánk megállapítása tárgyában

81 alapok fejlődnek. Vagy amint csak egy állami öntöző mintagazdaság is elkészül, az egyrészt rögtön növeli az ország termelőképességét, másrészt pedig rövid idő alatt megmutatja a környékbeli gazdáknak, milyen öntöző és gazdasági típusok a legalkalmasabbak az illető vidékre, milyen eredményeket lehet azokkal elérni. E mellett mindezek a munkálatok azonnal igen nagy munkaalkalmakat szolgáltatnak •és a beruházott tőkék az ország vérkeringését élénkítik, mivel külföldről való beszerzésekre alig van szükség. (Viziépítkezéseknél a fa használatát igénylő eljárásokat és típusokat már túlnyomólag vasbetonra alakítottuk át, amelyhez a kavics, cement és a vas itthon áll rendelkezésre. Faanyagra a viziépítkezésekben már csak minimális mértékben van szükség.) Viziépítkezéseknél a költség nagy része közvetlenül munkabérre esik. Mivel a nagy programm sok kisebb, de összehangolt munkából, mozaikból tevődik össze, a végrehajtás tempója rendkívül rugalmas lehet. Ha valamely időszakban az ország gazdasági helyzete nem enged nagyobb beruházásokat, az évi adományt minimálisra lehet csökkenteni, viszont kedvezőbb időszakokban úgyszólván tetszés szerint lehet felemelni. Különösen lehetséges volna ez akkor, ha később sikerülne az összes, részletekre kiterjedő vízi beruházási törvényeket egy, az összefoglaló programmot tárgyaló és jóváhagyó egységes törvénnyel helyettesíteni, amely azután éppen úgy évi egy összegben, tegyük fel 18 millió pengőben bocsátaná a földmívelésügyi miniszter rendelkezésére a vízügyi beruházási hitelt, mint pl. az 1929. évi III. t.-с. az állami kezelés alatt álló folyók szabályozásának részlettételeit egy évi végösszegben állapítja meg. Meg lévén a virement lehetősége, a földmívelésügyi minisztérium állandóan, nehézség nélkül alkalmazkodhatnék az évi programmokkal a mindenkori pénzügyi helyzethez, illetőleg a felemelt, vagy redukált vízi beruházási adományokhoz. Kedvező a helyzet abban a tekintetben is, hogy az első években — míg az előmunkálatok folynak — nem nagyon sokkal több adományra volna szükség, mint amennyit jelenleg is kap beruházási célokra a vízügyi szolgálat. A vízimunkálatok természete hozza magával, hogy nemcsak az építés nehezebb és lassúbb a vízzel való küzdelem miatt, mint más közmunkáknál, hanem éppen a nehéz végrehajtás és az építményeknek sokszor igen komplikált és kényes volta miatt már a tervezés és az előmunkálatok során is sok fúrást, talaj kutatást kell végrehajtani, a terveket rendkívül gondosan át kell vizsgálni, beható kritika tárgyává kell tenni, műszaki értekezleteken meg kell tárgyalni, gyakran azután módosítani, csiszolni. Éppen ezért már a tervezés, az előmunkálatok stádiuma is hosszabb, mint más építményeknél, mint, pl. utaknál, vasutaknál, magasépítményeknél. Ebből az következik, hogy a munkálatokat amúgy sem lehetne rögtön nagy arányokban megindítani, hanem előbb a felvételeket, tervezéseket, talajkutatásokat, a közgazdasági előtanulmányokat kell elvégezni. De éppen, mivel a víziépítkezések előmunkálatai lassabbak és komplikáltabbak, ebből az következik, hogy már most meg kell kezdeni olyan munkálatok átgondolását és tervezését, amelyek talán csak 5 vagy 10 év múlva kerülnek kivitelre. Ezek miatt az első éveket inkább a tervezések és előmunkálatok foglalnák le, a tényleges munkálatokat intenzívebben csak fokozatosan, később lehetne majd megindítani. Vízügyi Közlemények. "