Vízügyi Közlemények, 1931 (13. évfolyam)

1. füzet - II. Sajó Elemér: Emlékirat vizeink fokozottabb kihasználása és újabb vízügyi politikánk megállapítása tárgyában

71 országban fellendíteni. Az újonnan szervezett osztály 21 éven át (1911-ig) működött a földmívelésügyi minisztériumban és igen jelentős eredményeket ért el. 1911-ben azonban — mint azt már a B. fejezetben is említettük — nem elvi okokból, hanem pillanatnyi egyéb szempontok miatt ezt a szolgálatot elszakították a víziügyek központjától, áthelyezték a belügyminisztériumba, majd később .a népjóléti minisztériumba, legújabban pedig a kereskedelemügyi minisztériumba. Az összetartozó vízi ügyeknek ez a szétszakítása nagy hátrányokkal járt. A belvízi szivattyútelepeknek, a belterületek víztelenítésének és az artézi kutaknak ügyei jelenleg is közös ügyek a földmívelésügyi és a kereskedelemügyi minisztériumok között, ami az ügymenetet nagyon lassítja, zavarja és egyéb szempontokból is jelentékeny hátrányokkal jár a közérdekre nézve. De általában véve természetesen már maga az is nagyon hátrányos, hogy a közegészségügyi mérnöki szolgálat, tehát a víziügyek egyik csoportja, elszakítva vándorol már évek sora óta egyik minisztériumból a másikba. Már maga ez az ide-oda vándorlás is eléggé mutatja, hogy ez a szolgálat egyik más minisztériumba sem illik belé szervesen, hanem csakis a földmívelésügyi tárca keretébe. A folytonos ide-oda helyezgetésben maga a közegészségügyi mérnöki szolgálat is sokat szenvedett, ami egészen természetes. Az idegen talajba átplántált növény a legtöbb esetben elsorvad. Úgy tudjuk, hogy e szolgálat akcióképessége jelenleg messze mögötte van annak a nívónak, amelyen ez osztály a földmívelésügyi minisztériumból történt áthelyezésekor állott. A kellő mérnöki utánpótlás hiánya miatt már csak egy építészből és néhány gépészmérnökből áll ez az osztály, amelynek munkaköre pedig jelentékeny részben mérnöki természetű. Most, amikor a közszolgálat racionalizálása napirenden van és amikor az együvétartozó osztályokat mindenütt egyesítik, itt volna az ideje az összes vízügyek egyesítésének és a közegészségügyi mérnöki szolgálat visszahelyezésének a földmívelésügyi minisztériumba. Tudjuk, hogy az artézi kutak, vízvezetékek, városcsatornázások terén milyen nagy feladatok várnak hazánkban még megoldásra. Ezért a fentebbi javaslatot nem a földmívelésügyi minisztérium szempontjai, hanem elsősorban a közérdek indokolja. XII. A VÍZRAJZI SZOLGÁLAT FEJLESZTÉSE. — TERVEZŐ ÉS SZERKESZTŐ CSOPORT. Régebben a vízrajzi osztály a vízügyi műszaki szolgálatnak elméleti osztálya, úgy mondhatjuk, bizonyos mértékig vezérkara volt. amelyre reábízták — a szorosan vett vízrajzi ügyeken kívül — a nagyobb tanulmányoknak, a fokozottabb elméleti képzettséget kívánó és különleges feladatoknak a megoldását is. A háború és az azt követő súlyos idők a vízrajzi osztályt is erősen redukálták és az legutóbb külső hivatallá, „Vízrajzi Intézet"-té szerveztetett át. A tapasztalatok azonban azt bizonyították, hogy a vízrajzi osztály annyira szorosan vett kiegészítő része a központi vízügyi szolgálatnak, hogy külső hivatalként való működtetése nem felel meg a közérdeknek. Ezért a „Vízrajzi Intézet"-ből mielőbb visszaállítandó volna régi munkakörével és hatáskörével a „Vízrajzi osztály", mint a központi vízügyi szervezetnek tartozéka. Ez annál könnyebben keresztülvihető, mivel többköltséget nem igényel.