Vízügyi Közlemények, 1931 (13. évfolyam)

1. füzet - II. Sajó Elemér: Emlékirat vizeink fokozottabb kihasználása és újabb vízügyi politikánk megállapítása tárgyában

72 A vízrajzi osztálynak rendkívül fontos, kiterjedt feladatai vannak, amelyeknek pontos teljesítése nagy mértékben befolyásolja az egész vízügyi szolgálatnak sikeres működését. Folyóink medrének, esésének nyilvántartása, a változásoknak pontos megállapítása, a vízmércék karbantartása és állandó észlelése, az ország összes vízihivatalait, a vízitársulatokat és a hajózást rendkívül érdeklő napi vízállási jelentések kiadása, az árvizek előrejelzése, a nemzetközi vízrajzi szolgálatnak naponként rádión, táviratilag való ellátása (külföldi jelentések vétele, saját jelentéseinek leadása), a tervezések céljaira való felvételek és víztömegmérések végrehajtása, állandó érintkezés az utódállamokkal vízrajzi és víz jelző ügyekben és egyéb fontos teendők a vízrajzi osztálynak jelenlegi mérsékelt számú személyzetét teljesen lefoglalják. Már évek óta — amint a súlyos viszonyok enyhülésével a vízimunkálatok kezdtek újból megindulni — jelmerült a szüksége annak, hogy a vízrajzi osztály különleges elméleti képzettséget igénylő nagyobb tervezések, tanulmányok végrehajtására a hivatalokból, társulatokból beérkező, speciális számításokat tartalmazó nagyobb tervezetek elbírálására is újból alkalmassá tétessék. Erre az első lépés már megtörtént a kikötőkormánybiztosság tervezési osztálya vezetőjének a vízrajzi osztályhoz való visszahívásával és ilyen módon lehetségessé vált a Kisrába-torkolati különleges, hazánkban újrendszerű duzzasztógátnak megtervezése, a tiszavidéki gazdák által követelt szolnoki átrakodó kikötő általános tervének elkészítése stb. De már a fentebbiekben előadottakból is kitűnik, hogy a vízügyi szolgálatnak a legközelebbi években rendkívül fontos, országos érdekeket érintő felvételeket, tanulmányokat, előmunkálatokat kell elvégeznie. Az ilyen, hosszabb időt igénylő és különben is speciális képzettséget igénylő nagy tanulmányokat az amúgyis túlterhelt kerületi felügyelők és vízügyi hivatalok már nem végezhetik el, hanem erre a célra a vízrajzi osztálynál egy külön tervező és szerkesztő csoport szervezendő meg, ahol egy-két, tisztviselő az előmunkálatok közgazdasági tanulmányai céljából kellő közgazdasági ismeretekkel is rendelkezzék. Mivel a zsilipeknél, kikötőknél és egyéb vízi műtárgyaknál sok gépi berendezésre is szükség van, a tervező csoportban egy-két, víziszerkezetekben speciálista gépészmérnökre is szükség lesz. Ezzel, de általában a vízügyi szolgálatnak a fentiekben javasolt fejlesztésével kapcsolatban a vízrajzi osztály dologi kiadásai is meg fognak növekedni. Ezért helyes lesz, — amint az régebben is történt — a vízrajzi szolgálat dologi kiadásait az állami költségvetésbe külön tétel (alrovat) útján állítani majd be és azt jobban dotálni. A folyamőrségnek a vízrajzi osztállyal — általában a víziügyekkel kapcsolatban kívánatosnak látszó — együttműködését az előzőkben már tárgyaltuk. Itt még csak azt említjük meg, hogy felmerültek már olyan vélemények is, hogy amelyik minisztériumba tartoznak a folyamok, odatartozzék a folyamőrség is, sőt a hajózási főfelügyelőség is. XIII FOLYÓSZABÁLYOZÁSI KÍSÉRLETEK (MODELLKÍSÉRLETEK). A külföldi tapasztalatok, mint már említettük, azt mutatják, hogy a modelleken (kicsinyben) végzett folyószabályozási és egyéb vízépítési kísérletek révén a munkálatok