Vízügyi Közlemények, 1931 (13. évfolyam)

1. füzet - II. Sajó Elemér: Emlékirat vizeink fokozottabb kihasználása és újabb vízügyi politikánk megállapítása tárgyában

61 Felmerül az a kérdés, miképen szerezzen az állam az arra alkalmas vidékeken az öntöző mintagazdaságok céljaira területeket? Egyik mód az volna, hogy az állam támogatást biztosít a tulajdonosnak és ennek ellenében szerződésileg biztosítja magának az irányítás és ellenőrzés jogát. Egy másik megoldás, ha az állam a megfelelő területeket tulajdonjoggal szerzi meg. Mai nap, sajnos, igen sok kisebb-nagyobb birtok eladó az öntözésre alkalmas vidékeken, nagyobbára igen olcsó áron. Ha pedig valahol nem lehetne tulajdonjoggal megszerezni az ingatlant, hosszú bérleti szerződés is alkalmas volna a telep biztosítására. Jelenleg úgyis rengeteg birtokot kínálnak bérbe, de aránylag kevés bérlő jelentkezik és így a haszonbérek nagyon nyomottak. Szükség esetén természetesen a kisajátítási eljárás is rendelkezésre állhat, de ez, mint sok ellenérzést kiváltó intézkedés, lehetőleg kerülendő volna. Valószínűleg nem is lesz rá szükség. Hogy az öntözésnek milyen nemét, vagy nemeit rendezze be az állam, az mindenütt a helyi viszonyoktól függ. Kétségtelen, hogy nagyobb területeket nem igen lehet konyhakertészetre berendezni, részben már csak azért sem, mivel e tekintetben úgy a belföldi, mint a külföldi értékesítési lehetőségek is korlátoltak és jelenleg kevéssé kedvezők. Öntözéseinknek tehát egyik főcélja a takarmánytermelés és ezzel az állatállománynak nagyon jelentékeny növelése kell, hogy legyen. Az állatokat és az állati termékeket általában már jobban tudjuk a külföldön értékesíteni, mint a gyorsan romló konyhakerti terményeket. A takarmánytermelés trágyaszükségletének egy részét, szerencsére, műtrágyával is képesek vagyunk fedezni, de még e mellett is nagyon sok állati trágyára, tehát sok állatra lesz szükség, mert csakis az állati trágya biztosítja a talajéletet. Nagy jelentősége lehet az öntözött gyümölcsösöknek is. Az öntözésnek egyik ágazata a rizstermelés. E tekintetben több helyen kísérletek folynak az országban. Tekintve, hogy rizsből igen jelentékeny behozatalunk van, e kérdésre is figyelmet kell fordítani és a kísérletezést államilag is ellenőrizni kellene. Hogy legalább közelítő képet kapjunk arra vonatkozólag, milyen költségeket igényelne az állami öntöző mintagazdaságok létesítése, az alábbiakban megkíséreljük — inkább magasabban, mint alacsonyabban — közelítőleg összeállítani egy pl. 1000 holdas ilyen gazdaság felállítására szükséges tőkét, annak a feltételesésével. hogy a vizet az öntözendő terület közelében meg lehet kapni és gravitációval lehet odavezetni, vagyis a szivattyúzásra nincsen szükség. 1000 kat. holdnyi gyengébb minőségű terület megszerzése à 700 P 700,000 P A víz hozzávezetésének és a csurgalékvíz elvezetésének költségei 200,000 „ A területnek öntözésre való belső berendezése 1000 hold à 200 P 200,000 „ Épületek, utak. gazdasági vasút, intenzív élő és holt leltár, 1000 hold à 400 P 400,000 „ Interkaláris kamatok és az első 2—3 évben átmenetileg az üzemi deficit fedezése 300,000 ,, vagyis 1000 hold berendezése mintegy 1,800,000 P-t, igen kedvező viszonyok között talán 1-2—1-5 millió pengőt igényelne.