Vízügyi Közlemények, 1931 (13. évfolyam)
1. füzet - II. Sajó Elemér: Emlékirat vizeink fokozottabb kihasználása és újabb vízügyi politikánk megállapítása tárgyában
54 1. A segélyen és kamatmentes kölcsönön kívül az érdekeltség szükség esetén kamatköteles kölcsönben is részesíthető volna. 2. Az 1914. évi XXXVIII. t.-c. nemcsak az állami támogatással létesítendő mederkarbahelyezési munkálatok végrehajtását, hanem az állami támogatással karbahelyezett medrek állandó fenntartását is a kultúrmérnöki hivatalok hatáskörébe utalta. Ezt a rendkívül célirányosnak bizonyult intézkedést a törvényjavaslat, tekintettel azokra a szomorú tapasztalatokra, amelyeket a már hatóságilag rendezett vízfolyások későbbi állapota körül szereztek, az országnak állami kezelés alatt nem álló összes vízfolyásaira is kiterjeszti. A javaslat indokolása szerint ,,a helyzet ma az, hogyha valamely vízfolyás hosszas, évekre terjedő hatósági tárgyalások után a kultúrmérnöki hivatal tervei és közreműködése alapján az érdekeltségnek igen nagy megterhelése mellett és majdnem minden esetben nagymértékű állami hozzájárulással szabályozást nyer, úgy e munkálatok befejeztével a vízfolyás további sorsával rendszerint senkisem törődik." A mederfenntartás tulajdonképen a főszolgabírói hivatal feladata volna, de egyrészt igen nagy elfoglaltságuk miatt, másrészt pedig mivel ebben nem szakemberek, a főszolgabírók ezekkel a teendőkkel rendszerint csak akkor kezdtek újra foglalkozni, mikor a munkálatok eredménye már tönkrement, a vízfolyások újra elfajultak és így a panaszok újra megindultak. Az 1913. évi XVIII. t.-c. ezeken a bajokon úgy kívánt segíteni, hogy a hatóságilag elrendelt munkálatokkal karbahozott medreknek az érdekeltségek terhére való állandó jókarbantartásával a községeket bízta meg. Azonban ez az intézkedés sem vált be. A községek nem tudtak a reájuk rótt műszaki feladatokkal megküzdeni. Ezért az új törvényjavaslat gyökeresen kíván a bajokon segíteni azáltal, hogy az összes vízfolyások és medrek jókarbantartásával a kultúrmérnöki hivatalokat bízza meg, amelyek a szükséges fenntartási munkálatokat az érdekeltek terhére fogják teljesíteni. 1 Ez végeredményben nagy anyagi előnyt jelent a gazdaközönségre nézve. Sokkal kevesebbe kerül valamely vízfolyást állandóan rendben tartani és amellett a károsodásokat is elkerülni, mint a tönkrement mederrendezéseket újra teljesen élőiről kezdeni. 3. A háború kitörése óta eltelt 16 év alatt bekövetkezett rettenetes elfajulásokat most már csak erélyesebb intézkedésekkel, vagyis csak úgy rendezhetjük, ha a régi törvényben nem szerepelt, de elfajult kisebb vízfolyásokat is bevesszük a törvény keretébe és ennek megfelelően aránylag nagyobb összeg bocsáttatnék rendelkezésre. Ilyen módon az új törvényjavaslat által érdekélt területek összesen 450,000 kataszteri holdra emelkedtek. A törvényjavaslat indokolása a kért évi 1,800,000 pengő állami segély révén a vízfolyások szabályozása és állandó jókarbantartása következtében a mezőgazdaságunkra háramló közvetlen hasznot minimálisan 9 millió pengőre becsüli 1 Úgy a képviselőházi, mint a felsőházi tárgyalásokon úgyszólván az összes felszólalók kiemelték ennek az intézkedésnek hasznos és szükséges voltát.