Vízügyi Közlemények, 1931 (13. évfolyam)

2. füzet - VI. Pogonyi György: Függelék

(anyagellenállásra), az ipari fizikára (tüzelés, kazánok stb.), a szerszámgépekre, a gépszerkesztésre stb. vonatkozó előadásokat. c) Végül a speciális szaktanfolyamok. Ezeken a tantárgyak kiválasztása olyképen történt, hogy azoknak anyaga minden hallgatóra saját jövője szempont­jából valóban jelentőséges és érdekes is legyen. Itt adják elő a fémkohászatot (kivéve a vaskohászatot), a kémiai technológiát (alkalmazott kémiát), a közmun­kákra vonatkozó ismereteket, a bányaüzemtant stb. A szaktudományokkal együtt megismerik és elsajátítják hallgatóink az álta­lános közgazdasági ismereteket is. így szerezheti csak meg a mérnök a gyári üzem vezetéséhez nélkülözhetetlen képességet. A francia gépészmérnök tudja, hogy a gyári termelés nem öncél, hogy a gyártás az ipari termékek értékesítése érdeké­ben történik. A szaktanfolyam célját a következő két példával kívánom megvilágítani : Minden hallgatónak, illetve minden mérnöknek tudnia kell, hogy mikép gyártják az acélt, ellenben nincs szüksége arra, hogy alaposan ismerje a fémkohászat termikus számításait, vagy az öntvény mintázatának készítését. Fontos minden műszaki főiskolát végzett szakemberre, hogy jól ismerjen bizonyos, az ipari üzemek túl­nyomó részében használatos, vagyis gyakran előállítandó gépeket, azonban a cukorgyártás hatásfokának emelésére vonatkozó eljárás ismerése nem föltétlenül szükséges. Az itt felhozott példák igazolják, hogy ezeken a szaktanfolyamokon az a vezérelv uralkodik : a mérnökök szerezzenek általános technikai műveltséget. 2. A razjolási és tervezési gyakorlatok a délutáni órákat foglalják le. A gyakor­latok gép és építészeti rajzzal kezdődnek. Innen fejlődik az anyag a grafosztatikai szerkesztésig. Befejezésül műhelyek és gyártelepek tervezésével foglalkoztatják a hallgatókat. Látjuk ebből, hogy a rajztermi munka felöleli a gépészmérnök egész tevékenységének minden fázisát az egyszerű gépek és épülettervezéstől kezdve a gyári üzemekig. 3. A műhely- és laboratóriumi gyakorlatok szintén a délutáni órákban folynak. A feladatok megállapításánál Thomsonnak azt a mondását követjük, hogy : ,,csak azt ismerhetjük igazán, amit számokban is ki tudunk fejezni". Ennek a tételnek természetesen a technika világában általános ereje van. Vagyis a hallgatót csak olyan feladat megoldására hívjuk föl, amelynek eredménye mindig kifejezhető lesz számokban. Ilymódon lehet ugyanis leginkább elmélyedni valamilyen technikai kérdés tanulmányozásában. Külön ki kell emelnem, hogy a laboratóriumi kísérletek mindig valamely ipari művelet végrehajtásával kapcsolódnak össze, akárminő tantárgyból folynak is a kísérletek. E gyakorlati tanfolyam 3—4 órát tart egyfolytában. Vezetőink kiváló szakemberek. Laboratóriumi és műhelygyakorlatok a tanrendben következő tárgyakon szerepelnek: Általános fizika, hőerőgépek, fémkohászat, anyagvizsgálat, hőmérsékletmérés stb. 1 4. Végül igen nagyjelentőségű gyakorlati ismereteket szereznek hallgatóink a külső gyakorlatokon is. Tanáraik vagy magántanáraik, illetve szakelőadóik kíséretében és az ő felügyeletük alatt különböző gyári üzemeket tekintenek meg. 1 Előadó itt nagy elismeréssel és dicsérettel emlékezett meg a budapesti kir. József­Műegyetem műhelygyakorlatairól.

Next

/
Thumbnails
Contents