Vízügyi Közlemények, 1931 (13. évfolyam)

2. füzet - VI. Pogonyi György: Függelék

mérnök. Ennek a főiskolának, amely iránt mindenkor őszinte, mély tiszteletet tápláltam, köszönhetem barátomat és legkiválóbb mesteremet, Henry de Chateliert. Egy másik kitűnő kartársam, Charpy igen találóan úgy jellemezte az École des Ponts et Chauusée-t, hogy az olyan szigorított minősítésű természettudományi főiskola, amelyen igen alacsony a hallgatók száma és amelyen rendkívül magas, tisztán elméleti jellegű az előadások színvonala. Ez a főiskola a legragyogóbb bizonyítéka, hogy milyen nagy eredményeket lehet elérni egy ilyen tisztán tudományos intézmény révén, ha a benne szerzett elméleti ismereteket a hallgató a gyakorlatban alkalmaztatása helyén, munka- és építőhelyeken vagy műhelyekben tökéletesítheti. Közvetlenül csak mérnöki (gépészmérnöki) pályára készíti elő az ifjúságot a francia főiskolák közül a vezetésem alatt álló ÉCAM. Az elsőbbséget a mérnöknevelésben a gyakorlati kiképzésnek adom. A főiskola célja pedig az elérhető legáltalánosabb és legkiterjedtebb technikai kiképzés biztosítása, de föltétlenül mellőzve tartom a túlspecializálódást. Ezeknek az alapelveknek megfelelően az ÉCAM hallgatói, a tanterv alább ismertetendő négy csoportját elvégezve, szerzik meg oklevelüket : 1. csoport. Tanfolyamok (cours) szóbeli előadásai. Tárgyai jellege tudományos és elméleti, azok olyan módon vannak megválasztva, hogy mindig tekintettel vannak a későbbi tanulmányokra és a gyakorlati életre. Ezek az előadások mindig a reggeli órákban vannak s naponta általában másfél órát foglalnak el a tanulmányi időből. 2. csoport. Rajzolás és tervezési gyakorlatok stb. 3. csoport, Műhely- és laboratóriumi gyakorlatok. 4. csoport. Külső gyakorlat, gyári üzemek megtekintése, próbaszolgálat ipartelepeken, stb. A teljes kiképzés tanulmányi ideje általában három év. Egy-egy évfolyamra átlag 250—270 hallgató iratkozik be. Vizsgáljuk most már kissé részletesebben a fenti négy tanulmányi csoport beosztását. 1. csoport. A szoros értelemben vett szóbeli, elméleti előadások három különböző részre bonthatók : a) Azok az elméleti előadások, melyeken tulajdonképen az előkészítő matematikai tanfolyamok tárgyait ismertetik, folytatólagosan, állandóan, céltudatosan és nyomatékosan figyelembe véve az élet és a gyakorlat igényeit. Ezeknek az előadásoknak jelentékeny részét a differenciál- és integrálszámítás, általános mechanika, általános fizika, általános szervezetlen kémia, általános szerves kémia, termodinamika, geometria, kinematika, stb. teszi ki. Az előadó tanárok legelsőrangú tudósok. Ez a körülmény azonban nem gátolja meg, hogy az előadások gyakorlatias szelleműek is legyenek. b) Az üzemvezetői tanfolyamok (cours facteurs communs). Ezeknek az előadásoknak az anyagát minden gépészmérnöknek arra való tekintet nélkül ismernie kell, hogy milyen szakon fogja pályáját folytatni. Ez a tény világít rá leginkább a francia műszaki főiskoláknak fentebb is hangsúlyozott ama jellemző vezető elvére, hogy hallgatóit általános technikai műveltségre kívánja nevelni. Ezeken a tanfolyamokon tartják többek között a hőerőgépekre, szilárdságtanra