Vízügyi Közlemények, 1931 (13. évfolyam)

2. füzet - VI. Pogonyi György: Függelék

102 öleli. Felveti a kérdést, hogy kivel és mivel öntözzünk ? A Ferenc-csatorna is öntözőcsatornának készült és még sem öntöztek, pedig a víz ott rendelkezésre állott. Még ma is azt látjuk, hogy a magyarok lakta helységek mellett ott van a bolgár, aki öntözéssel növeli a zöldségtermelést. Tehát ott a magyar mellett a példa és mégsem öntöz. A másik baj, hogy mikor öntözni kell, akkor különösen a Tisza völgyében nincs víz. Rámutat arra, hogy sem a magyaróvári, sem a keszthelyi gazdasági akadémiákhoz tartozó kísérleti telepen nincsen még próbaöntözési berendezés. Dr. Ballenegger Róbert szerint az előadó végkövetkeztetése ellenkezik az ő általa tartott előadáson mondottakkal. Az Alföldünk — amint előadó állítja — magára hagyva nem erdősödne be. Elismeri, hogy az erdő fáira hatással van a humidikus klíma is. Az Alföld szikesedésére vonatkozólag pedig az a véleménye, hogy ez nincs meg, mert a talajvízben levő sók nem emelkednek. Károlyi Sándor szerint az öntözővíz mennyiségét nem tudományos alapon, hanem gyakorlatilag kell megállapítani. A szélnek befolyását a most tárgyalt előadásban nem hallotta, pedig ennek nagy szerepe van. A szikesedést vízimérnöki szemmel nézi és megállapítja, hogy szikes csak ott van, ahol vízszíntes területen mélyedések vannak. A kiáradások elöntik ezen mélyedéseket, s miután ezekből a víz vissza nem tud folyni, ott elpárolog, s visszamarad a benne volt só. ő is Ballenegger nézetét osztja. A szik megjavítását illetőleg, ha a sziket megforgatjuk, akkor a víz be tud hatolni a földbe és azt ki tudja lúgozni. Felemlíti Küzdényi Szilárdot, aki szerint a szikes földet fel kell lazítani. Küzdényi a birtokán gödröket ásott, s a gödörből kiemelt kupacokon termelt. A szikes földeket alagcsövezéssel meg lehetne lazítani, s ezt a kisgazda is megtehetné, ha haszna arányban állana a munkálat költségével. Az öntözést illetőleg véleménye az, hogy arra át kell térni, de nem szabad a külföldi példákat irányadóul venni. Külföldön majdnem mindenütt a kényszer vitte rá a népeket évszázadokkal ezelőtt arra, hogy öntözni kell. Nálunk sajnos, tőke egyelőre nincsen az öntözésre. Kis kezdettel kell megindulnunk, s tanítani kell népeinket. Beliczay Endre felemlítette, hogy gyakorlatban figyelte meg a rizstermelést, s arra az eredményre jutott, hogyha nem volt eső, akkor nem volt jó termés. Tengerit is próbáltak öntözni, de nagy szárazságban sajnos az sem járt feltétlenül eredménnyel. Nagyon keveset ismerünk a növényéletből és ezért még nagyon sokat kell próbálnunk. Száraz (nem humid) éghajlat alatt a növények tenyészideje rövidebb, e réven kisebb a párolgási időtartam, s ez pedig fontos tényező. Lecsapolni kell, öntözési kísérletekre pedig még van időnk. Lecsapolás által aránylag olcsón területet nyerünk. Az öntözés most nem igen lehet jövedelmező, mert az maga nagy befektetést igényel, amihez ha még hozzáadjuk az egyéb (üzemi) kiadásokat, úgy holdanként akkora évi terhet kapunk, aminek kockáztatása nagyon is meggondolandó. Végül Rohringer Sándor szól hozzá az előadáshoz. Szerinte a szikes föld kolloid tulajdonságú, s így tehát hosszú idő kell hozzá, míg a csapadékot a mélyebb rétegekbe le tudja bocsátani. De van felszíni kilúgozás és ez a lecsapolás, mellyel a területek megjavíthatok. A mélyben való kilúgozás nehezebb. Az öntözések terén eddig is már igen sok tapasztalatot szereztünk, s bizonyára nagy baj lett volna, ha ezeknek hiányában tértünk volna át az öntözésre. Az öntözés a szükség kérdése. Kísérleti telepeket kell berendezni, s azokon tanulni és tanítani. A magyar földmíves népet