Vízügyi Közlemények, 1931 (13. évfolyam)
2. füzet - VI. Pogonyi György: Függelék
100 1931. év február hó 3-án dr. Scherf Emil osztálygeológus tartotta előadását „Alföldünk éghajlati viszonyairól, öntözési vízszükségletéről és alföldi szibtalcuj-típusok keletkezési körülményeiről.". r, í íí,í v Mivel ez az előadás ebben a füzetben nem jelenhetett meg, annak anyagát az Alföld víziproblémájával kapcsolatos, voltára való tekintettel röviden a következőkben ismertetem : «Ss s Alföldünk éghajlatát a következő vidékek éghajlatával hasbntította számszerűleg össze : 1. az Északi-tenger melléke, 2. a Keleti-tenger melléke, 3. Szilézia barnaföld-területe, 4. Szilézia feketeföld-területe, 5. a spanyolországi Valencia tartomány természetes éghajlatával és 6. ugyancsak Valencia .tartományának öntözéssel megjavított éghajlatával. ; ; • .S а.л Az összehasonlítás céljára a legfontosabb klimatikus adatok havi középértékeit színes grafikonkban mutatta be, és pedig : 1. a hőfok havi közepeit C°-okban, 2. a csapadékmennyiség havi közepeit milliméterekben, 3. a csapadék havi eloszlását az egész évi mennyiség százalékaiban, 4. a levegő relatív nedvességi hiányának százalékos havi középértékeit, 5. a páratelítettségi hiánynak 1 m 3 levegőre vonatkoztató és grammokban kifejezett havi adatait, 6. a Meyer Alfréd svájci kutató által felállított úgynevezett „N.—S.-hányados" (vagyis a csapadék és telítettségi hiány hányadosa) havi értékei minden összehasonlított vidékre nézve. Különösen a párahiány és az N.—S.-hányados görbéi figyelemreméltók, mert ezeknek a számoknak a segítségével az egyes vidékek számszerű klimatikus jellemzése „humiditás" szempontjából megoldható. Bemutatta ebben a tekintetben követett saját módszerét, mellyel az N.—S.hányadosnak alapján Túrkevére és Pallagra nézve kiszámította azt, hogy ott minden egyes hónapban mennyivel több, vagy kevesebb esőnek kellene esnie, hogy az összehasonlított klímarégióval egyenlő humiditású éghajlatot teremtsünk. Túrkevén pl. az évi csapadék átlagos mennyisége 687 mm, amivel szemben a Keleti-tenger mellékén átlagban csupán 534 mm, azaz 53 mm-rel kevesebb esik, mégis ahhoz, hogy Túrkeve vidéke egyező humiditású legyen a Keleti-tenger mellékével, az volna szükséges, hogy Túrkevén az 587 mm helyett 928 mm átlagos évi csapadék legyen; vagyis 241 rtfim-rel több, mint amennyit az alföldi, kontinentális éghajlat ad. Ebből a „humiditási" esőhiányból augusztusra 77 mm, július—szeptemberre 176 mm, április—szeptemberre 222 mm hiány . esik. Érdekes grafikusábrázolásban mutatta be összehasonlító számításainak a többi klímaterületre vonatkozó eredményeit is. Hasonló számításhoz felhasználva a Valencia tartományban tényleg keresztülvitt öntözés adatait, kitűnik, hogy a nyári hónapokban körülbelül a 20—25-ós értékre kellene hozni az N.—S.-hányadosokat, hogy az öntözés elérje a célját. (Természetesen ebbe beleszól a termelendő növények és a talajnak a minősége is.) Előadó a továbbiakban rámutatott arra, hogy az Országos Mezőgazdasági Kamara által éppen most rendezett búzatermelési ankét során már eddig is eléggé bebizonyosodott az, hogy sem a minőségi, sem a mennyiségi búzatermelés fokozásától nem várhatjuk a jelenlegi mezőgazdasági termelési váltságból kivezető utat. A mezőgazdaság ma mintegy konjunkturális üzemmé vált, s jelenleg az állattenyésztés a konjunktura. Ehhez azonban a takarmány termelés olymértékű fokozása szükséges, mely az adott klimatikus viszonyok mellett az Alföldön a bemutatott grafikonok tanúsága szerint nem lehetséges. Ha csakugyan elszánjuk ,
