Vízügyi Közlemények, 1931 (13. évfolyam)

1. füzet - II. Sajó Elemér: Emlékirat vizeink fokozottabb kihasználása és újabb vízügyi politikánk megállapítása tárgyában

28 Franciaország igyekszik sok részben már elavult csatornahálózatának hiányait pótolni és lehetőleg utóiérni Németországot. Angliát és Olaszországot a legolcsóbb víziút, a tenger veszi körül és így ott nincsen nagy tere a belső víziutaknak. De már Hollandia és Belgium igen nagyarányú vízimunkálatokat hajtanak végre. így pl. az új ymuideni zsilip nagysága a Panama-csatornazsilipek méreteit is túlhaladja. Ausztria hegyes-dombos ország és így ott csatornákat nem igen lehet építeni. Ellenben Csehország még a háború előtt, részben a háború alatt és utána igen nagyarányú munkálatokkal hajózhatóvá tette a Moldvát és az Elbának csehországi szakaszát és így közvetlen víziösszeköttetésbe jutott az északi tengerrel. Viszont erősen kifejlesztette a pozsonyi és komáromi kikötőket, vasútait azokkal szorosan összekötötte és ilyen módon a Fekete-tengerrel is olcsó hajóúttal van összekapcsolva. Tehát olcsón szállíthatja iparcikkeit a Dunán keletre és az Elbán a tengerre. A pozsonyi és komáromi kikötők forgalmának növekedését mutatják az alábbi adatok : Pozsonyban 1911-ben körülbelül 40,000, 1923-ban 131,142, 1926-ban 440,169 tonna. Komáromban 1911-ben körülbelül 5,000, 1923-ban 27,642, 1926-ban 341,468 tonna.

1 Mint ezekből az adatokból látszik, Csehország rendkívül intenzíven fejleszti dunai forgalmát. Nemcsak, hogy kibővítette a pozsonyi és komáromi kikötőt, hanem közvetlen és kedvezményes tarifákat léptetett életbe a vasút és hajózás között és általában minden intézkedést megtett, hogy a dunai víziutat exportja és importja olcsóbbá tételére minél jobban kihasználja. Csehország aránylag jó közgazdasági helyzetét sok tekintetben kitűnő víziösszeköttetéseinek is köszönheti. Hasonlóképen igen erősen emelkedik Jugoszlávia dunai forgalma is. Belgrádban ugyan még modernebb kikötő nincsen, a kikötés és kirakodás még meglehetősen primitív módon történik, de a belgrádi forgalom ennek dacára is nagy lépésekkel fejlődik, amint az alábbi adatok mutatják : Belgrád víziforgalma tonnákban: 1911-ben 265.000, 1923-ban 445,848, 1925-ben 552,824, 1926-ban 753,096. Vagyis Belgrád forgalma a békebeli viszonyokhoz képest éppen háromszorosra emelkedett. De mint a nemrégen közreadott hivatalos adatokból láthatjuk, Jugoszlávia az egyéb dunai kikötőit is (Semendria, Pancsova, Üjvidék, Vukovár stb.) fejleszti, a vasúti kapcsolatot javítja és ezzel az átrakodó forgalmat fokozatosan könnyíti és növeli. Újabban Szerbia nagyobb gondot fordít a hajózó út kitűzésére és megvilágítására is. A bolgár forgalmat a rustcsuki kikötő adatai jellemzik. Ezen a kikötőn át megy Bulgária behozatalának és kivitelének jelentékeny része. A rusztcsuki kikötő átrakóforgalmát a következő adat mutatja : 1911-ben 121,256, 1925-ben 154,000 tonna. Ezek a mennyiségek tonnában nem éppen nagy forgalmat jellemeznek, de az 1 Hazánkban a rendszeresebb hajóforgalmi statisztika csak 1931 január 1-én indult meg. Eddig a külföldi kikötők forgalmáról sem készült nyilvántartás. Ezért nem volt módunkban a külföldi kikötök újabb forgalmi adatait megszerezni.