Vízügyi Közlemények, 1931 (13. évfolyam)

2. füzet - IV. Sárkány Béla: Lecsapolás és öntözés. A gazda és a mérnök együttműködése

66 zésnek. Itt visszaérkeztünk kiinduló pontunkra és arra, hogy miért nem terjedt el eddig az öntözés? Azért, mert nincs reá minden évben múlhatatlanul szükség. Csak a nedves és száraz évek hosszú sorának igen pontos megfigyelése és összehasonlítása adhatna erre választ. Ilyen megfigyeléseink pedig nincsenek. Ha azonban helyesen úgy fogjuk fel a dolgot, hogy az öntözés nem cswpán csapadékbiztosítás, hanem művelési mód, amelyben a víz szerepe nemcsak a hiányzó csapadék pótlása, hanem lehetőség arra, hogy a trágya aránylag nagy mennyiségeit a növény fejlődésére felhasználhassa, akkor talán könnyebb lesz a felelet mert azt kérdezhetem az öntözővíz-trágyatöbblettel milyen terméstöbblet érhető el? Vagyis a kalkulációban két tényezőt kell számításba venni. Tegyük fel, hogy a gazda 50% terméstöbbletet vár az öntözés művelésétől, akkor még mindig nem tudja, mennyit számítson a víz és mennyit a trágyázás számlájára és azért teljes joggal azt az ellenkérdést fogja a mérnököknek feltenni : „mennyiért adhattok egy milliméter esőt?" Számítgassunk tehát egy kissé : nézzünk meg pl. egy permetező berendezést, ott a számítás általában sokkal egyszerűbb : Előrebocsátjuk, hogy a permetező öntözéseknél a víz a dolog természeténél fogva, elég drága, mert a szivattyútól átlag négy légkörnyomással kell azt a földekre küldeni. Próbáljuk itt számítani egy milliméter eső árát egy katasztrális holdra. Egy milliméter esőhöz egy kat. holdra 5754 liter víz kell, a veszteséget is számítva, mondjuk kerek szám, 6 m

3 víz. Ha az átlag használt 30 mp. literes szivattyúval ellátott permetező berendezést vesszük tekintetbe és az ennek üzeméhez felhasznált átlag 20 Kwattóra elektromos energiát számítjuk, azt fogjuk találni, hogy 18 fillér Kwórás ár mellett 360 fillérért 108 m

3 vizet tudunk a területre juttatni, vagyis egy köbméter víz erőköltsége 3-33 fillér, azaz 1 kat. holdon 1 mm. csapadékhoz szükséges erő költsége 6x3-33 = 19-98, kereken 20 fillér. A permetező berendezés kihasználásától függő, befektetési, törlesztési és kamathányad a javítás, az üzemi anyagok és a kiszolgálásának egy köbméter vízre eső hányada nagyon labilis, de ha 1000 óra évenkénti üzemet számítunk, akkor tehetjük köbméterenként kb. 6 fillérre, vagyis 36 fillérre egy kath. hold 1 mm. csapadékra eső részt. Ezek szerint 20 + 36 = 56 fillérbe kerülne egy kat. holdra jutó egy milliméter csapadék. Megjegyzem, hogy ennél a példánál felvett adatok igen nagy mértékben változhatnak a viszonyokhoz és kihasználáshoz képest. Itt éppen egy aránylag kedvező helyzetet ragadtam ki. Szóval kedvező esetben egy kat. holdra egy mm. csapadékot adhatok a gazdának, mondjuk 56—60 fillérért. Tapasztalat szerint átlagosan 120 mm. csapadék adása elegendő. 3 X 40 mm-t számítva, tehát 120 X 60 fillér =72 pengőbe kerülne egy holdon évenként az öntözővíz. Ez aránylag jobb eset és feltételezi, hogy a permetező berendezést jól használtam ki, mert úgy számoltam, hogy 120 mm csapadékkal ezer üzemóra alatt kb. 150 kat. holdat lehet egy évben megöntözni. És így az öntöző berendezés kb. 30,000 P költségéből kb. 200 P befektetési költség esnék egy kat. holdra. Mit jelent ez a 72 P-ős évi vízkiadás a gazda szemében? Azt, hogy nem szá-