Vízügyi Közlemények, 1931 (13. évfolyam)

2. füzet - IV. Sárkány Béla: Lecsapolás és öntözés. A gazda és a mérnök együttműködése

65 megyék közt igen nagy a különbség, hát még Turkeve és Zalaegerszeg, Nyíregyháza és Baranya között. Itt nem lehet kaptafa után dolgozni. Legyen ez bár a legkitűnőbb egyiptomi, kisázsiai, vagy spanyol gyártmány. Tehát próbáljuk meg a gyakorlati életben szokott megfontolások alapján meghatározni azt, hogy milyen feltételek mellett lehet igen jó eredménye az öntözésnek. Nézzük csak, hol nem lehet öntözés nélkül termelni ? Ott, ahol nincsen elég csapadék, amellett nagy a meleg. Ott a növényi élet megsemmisül. Ha ez a két kényszerítő körülmény megvan —, mikor eredményes az öntözés? Akkor, ha a talaj is megfelelő, nem nagyon kötött, inkább lazább és vagy őserőben levő televény, vagy olyan szerkezetű, hogy a beleadott természetes, vagy műtrágyát azonnal és jól feldolgozva a növénynek átadhatja. Ezeken a helyeken vannak igazán eredményes öntözések. Ott a földnek értéke csak akkor van, ha öntözhető —, ha nincs víz, nincs termés, nem ér semmit a legjobb föld sem ! Van-e Magyarországnak olyan területe, ahol öntözés nélkül nem lehet észszerű mezőgazdaságot folytatni ? Erre azt felelhetjük, hogy attól függ, mit nevezünk észszerű mezőgazdaságnak? Attól függ, milyen szemmel nézzük a dolgot? Attól függ, belenyugszunk-e, észszerűnek tartjuk-e a mostani gazdálkodást? Észszerű mezőgazdasági termelés folyik-e a mi sok rossz alföldi homokos, szikes legelőinken, észszerű mezőgazdasági termelés-e az, hogy száraz évben nincs termésünk, takarmányunk, hogy nem tudunk annyi állatot tartani, amivel mezőgazdaságunk trágyaszükségletét fedezhetnénk? Észszerű mezőgazdasági-e az, ha az adott klimatikus viszonyok mellett nem hozzuk ki a mezőgazdasági területből azt az eredményt, amit lehetne ? Erre csak azt mondhatjuk, hogy ez az elgondolás nem észszerű, mert ha ugyanazon a területen többet, jobbat és többfélét tudok termelni, akkor nemcsak az eredmény, a jövedelmezőség nő, hanem természetszerűleg a vagyon értéke is gyarapodik. Láttuk azonban, hogy amint a magyarországi öntözések is mutatják, a víznek bármily tökéletes odavezetése nem biztosít jobb termelést, hanem ez csak egyik előfeltétele az intenzívebb mezőgazdasági kulturának. Ez a pont az, ahol az öntözés többé már nem műszaki kérdés, hanem tisztán mezőgazdasági feladat. Műszaki szempontból az volna a fontos, ha a gazda meg tudná mondani —, mit ér neki a víz? Vagyis mennyit fizethet mondjuk ködméterenként a vízért? Ez az adat volna reánk nézve fontos, mert ezen az alapon lehet megítélni az öntözések technikai kivitelének lehetőségét. Szóval eljutottunk oda, hogy azt kérdezzük a gazdától : ,,mit ér egy milliméter eső?" Ha a gazda erre a nagyon is fogas kérdésre felelni akar, hogyan kezdheti a kalkulálást? Meg kellene állapítania, hogy milyen terméseredményt tud elérni az öntözéssel, vagyis mennyivel növeli a termést az öntözéssel ? A gyakorlati életben működőknek, akiknek öntözésük is van, hej de sokszor tették már fel ezt a kérdést ,,hány %-al növeli az öntözés a terméseredményt". Bizony erre így válaszolni nem lehet, mert ha például az öntözetlen próbaholdon semmi sem termett, akkor az öntözötten termelt akárminő mennyiség %-ban ki nem fejezhető többletet jelent. Viszont, ha a szélsőségeket kikapcsolva próbáljuk meg az összehasonlítást, akkor az eredmény ismét nem fejezi ki a valóságot, hiszen éppen a szárazság ellen való biztosítás is egyik legfőbb előnye az öntőVízügyi Közlemények. О