Vízügyi Közlemények, 1931 (13. évfolyam)

1. füzet - II. Sajó Elemér: Emlékirat vizeink fokozottabb kihasználása és újabb vízügyi politikánk megállapítása tárgyában

27 Ennek a felfogásnak, részben a víziutak javára történt felfogásváltozásnak, az volt a gyakorlati eredménye, hogy a munkanélküliség csökkentése céljából rögtön az összeomlás után óriási víziút-építkezéseket indítottak meg. Elhatározták a Rajnának a Dunával való összekötését, amely korszakotalkotó, gigantikus munkálatnak költségeit mintegy 2 milliárd aranymárkában irányozzák elő. Ez az óriási munka a jelenlegi súlyos pénzviszonyok folytán természetesen csak lassan haladhat előre. A Rajna felől munkába vették a Majna folyó további hajózhatóvátételét (csatornázását), amit nagyarányú vízierőkihasználással kapcsolatban hajtanak végre. A dunai oldalon pedig megindították a Duna bajor szakaszának nagyhajózásra való átalakítását. Elsősorban is a Kachlet-zuhatagokat tüntették el mintegy 50 millió aranymárka költséggel olyan módon, hogy a Dunát Passaunál mintegy 8 méterrel felduzzasztottak. Ez a duzzasztás nemcsak a hajózás kérdését oldotta meg, hanem egyúttal módot adott igen nagyarányú energiatermelésre is. Hat óriási turbinával évi 250 millió kilowattóra árammennyiséget állítanak elő. (Ez az energia körülbelül olyan nagy, mint Budapestnek jelenlegi összes áramfogyasztása, ) Vagyis a Duna—Rajna-csatornát már úgy a Rajna, mint a Duna felől is úgy vették munkába, hogy az elkészülő útszakaszoknak addig is rögtön hasznukat vehessék, míg a vízválasztó átvágása megtörténhet. A Mittelland csatornán is igen nagy erővel indították újból meg a háború miatt redukált munkálatokat. A Neckar folyó hajózhatóvátételén és egyéb víziutakon is jelentékeny erővel dolgoznak. Évenként 120—150 millió márkát (közel 150—200 millió pengőt) használnak fel a szorosan vett új víziút-építkezésekre. Ebbe az összegbe nincsenek beleszámítva az egyéb vízi beruházások (vízierők, más folyószabályozások, ármentesítések stb.). A Hansa-csatorna, az Aachen—Rajna-csatorna és a Klodnitzcsatorna tervei már a parlament előtt vannak, a Mosel és a Saar folyók csatornázásának és a Saar—Pfalz-csatornának a tervei pedig elkészültek. Mindmegannyi olyan hatalmas alkotás, amelyeknek költségei messze túlhaladják a mi tervezett Duna—Tisza-csatornánk költségeit. Az évenként felhasznált összegek nagyságát olyan módon lehet érzékelni, hogy ha azt mondjuk, hogy a német állam minden évben két Duna—Tisza-csatornát épít meg. Hogy a német állam ezenfelül milyen óriási összegeket költ vízierői kihasználására és más vízi beruházásokra, az köztudomású. Emellett Németország rendkívüli intenzitással dolgozik dunai forgalmának fejlesztésén. Ezt jellemzi, hogy Regensburg és Passau forgalma a békebelinek több mint kétszeresére emelkedett, a német hajózási vállalat (a Bajor Lloyd) hajóinak tonnatartalma pedig néhány év alatt 16,000 tonnáról 100,000 tonna fölé növekedett. Az újabb németországi fejlemények ismertetését azzal az összefoglalással fejezhetjük be, hogy Németország a víziutak terén egy új, az eddiginél sokkal intenzívebb korszakot kezdett meg. 4. Egyéb külföldi államok v í z i ú t-p о 1 i t i к á j a. Az Egyesült Államok nagy hajózásra átépítették a Nagy-Tavakat NewYorkkal összekötő, 560 km hosszú Erie-csatornát, csatornázzák folyóikat és más, nagyszabású víziút tervekkel foglalkoznak.