Vízügyi Közlemények, 1931 (13. évfolyam)

2. füzet - III. Beliczay Endre: Vízimunkálatok, egyéb beruházások és a gazdasági válság

49 Nagyon nehéz ez a munka is és sok költséget igényel, de mennyivel egyszerűbb, s mennyivel rövidebb lejárattal

1 hozza meg hasznát s mennyivel inkább felel meg gyanakvó gazdaközönségünk hajlamainak, mint a gazdálkodásnak mindenkori átszervezését is szükségessé tevő nagyobb kiterjedésű öntözések létesítése, melyek nálunk még oly költséggel s az államnak még oly támogatása mellett sem lehetnek honmentő jelentőségűek. A mélyművelés különben — hála Istennek — mindekkoráig ellenállhatatlanul úgyis tért hódít s vigasztalásunkra szolgáljon, hogy ez olymérvű, hogy már most is tűrhetőbbé tenné egy ismétlődő 1863-as év csapásait ! Valóban csodálatosak azok az eredmények, amelyeket hazánkban a mélyműveléssel száraz években már most is elértek. Többek között reámutatok dr. Ruffy Varga Kálmánnak, a debreceni gazdasági akadémia igazgatójának Debrecenben az 1928. évben végrehajtott kukoricatermelő kísérleteire, melyekről a Kísérlet ügyi Közlemények 1929. évi folyamában számolt be. A kísérletek eredménye röviden az, hogy tarlóhántással, mély őszi szántással, bő trágyázással s ennek tavaszi sekély alászántásával, tág négyzetes vetéssel, azonban hatszori (hatszori !) kapálással (planettel, lókapával) elérte azt, hogy olyan időben, midőn június 12-étől szeptember 28-áig, tehát egész nyáron, valamint előtte és utána egy csepp eső sem esett, kat. holdanként 36 métermázsa tengerit törtek a kísérleti területen. Holott ugyanekkor a Tiszántúl volt akárhány gazda, aki 2—3 q-nál többet nem kapott s Hajdú-megyében az átlag 5—6 q volt. A megejtett kukoricagyökérmosási eredmények azt is megmutatták, hogy a sokszori kapálás képessé teszi a kukoricát, hogy 1-80 m-re, sőt forgatott talajban 3-50 m-en túl lehatoljon gyökérzetével. Már pedig ekkor a legszélsőbb szárazsággal is dacol. A mélyebb művelés kat. holdanként 7 P költséggel jár (ha az egészet a kukorica terhére számítjuk is) a négyszeri kapálással s a többtrágyázás költségeiből a kukoricára eső költségeknek fele összegével együtt a többletköltség nincs több mint 45 pengő. A lábonálló 30 métermázsás többlettermés tehát métermázsánként 1-50 P-be kerül. A szártöbblet a nagyobb trágyaszükséglet másik felét fedezi, íme, itt van olyan takarmánytermelési módszer, melynek segélyével a befektetett aránylag nem nagy tőke a legtöbb talajban bőven, biztosan és gyorsan visszatérül. A mélyen és jól müveit, bőven trágyázott és sokszor kapált földben termelt kukorica tehát takarmányszükségünk másik részét szüntetné meg. A kukoricának és ciroknak későbbi időkben cellulozetermelésünk terén várható jelentőségéről itt nem is akarok beszélni ! Mi képesíti azonban a gazdát, hogy síkfekvésű, kivált alföldi szántóterületein mélyművelést és jó művelést gyakorolhasson? Ismét csakis a felesleges víz alapos elvezetése, tehát az Alföldön leginkább a vízitársulatok feladata körébe eső belvízrendezés és a levezetés. Becker Ádám e tárgyban nemrégiben rádióelőadást tartott „belvízlevezetés és annak hatása az Alföldön" címmel. Szerinte a belvízlevezetés alapja a tökéletes lecsapolásnak, mely a legelső lépés a talajnak a szükséges levegővel való ellátására és kellő nedvességben való tartására. 1 A hosszúlejáratú hitelek mai drágasága vagy legalább is vontatott folyósítása s a rövidlejáratúak aránylagos olcsósága mellett fontos ! Vízügyi Közlemények 4