Vízügyi Közlemények, 1931 (13. évfolyam)

1. füzet - II. Sajó Elemér: Emlékirat vizeink fokozottabb kihasználása és újabb vízügyi politikánk megállapítása tárgyában

26 A Reichsverkehrsministerium a beruházás amortizálását nem a jelenlegi kivételes pénzviszonyoknak megfelelően, hanem a békebeli, normális 4%-kal számítja. g) A technika haladásával mind a két közlekedési eszköz teljesítőképessége növekszik, de a víziutak teljesítőképessége aránytalanul nagyobb, gyakorlati értelemben majdnem korlátlan. h) A német vasutak és víziutak teljesítménye a háború után : Víziutakon (9,600 km) 1924-ben.. 16-6 milliárd tkm 1925-ben.. 18-9 milliárd tkm Vasutakon (52,000 km) 1924-ben.. 47-4 „ „ 1925-ben.. 59-6 Összesen.... 1924-ben.. 64-0 milliárd tkm 1925-ben.. 78-5 milliárd tkm A víziutak részesedése az összforgalomban : 1924-ben 26%, 1925-ben 24%. Vagyis az egész német áruforgalomnak kereken egynegyedrészét teljesítik a víziutak. A víziutak megterhelése (tehát a forgalom sűrűsége) 18,900,000,000 tkm = 1,970,000 tonna 9.600 km A vasutak megterhelése (tehát a forgalom sűrűsége) 52.600.000.000 tkm = 1,150.000 tonna 52.000 km Eszerint a német víziutakon a forgalom átlagos sűrűsége közel kétszer olyan nagy mint a vasutakon. i) A hajózás téli szünete — amint ezt a statisztikai adatokból megállapították — nem növeli télen a vasutak megterhelését, mivel az érdekeltek már előre számolnak a téli szünettel és a télre idejekorán elég nagy készleteket szállítanak vízen. j) A víziútnak sok mellékes haszna is van, így lecsapolás, öntözés, vízierők, azután ipar céljaira alkalmas, hajóúttal (és vasúttal) ellátható területek teremtése. Mivel nagyobb tömegekkel dolgozó iparok ma már feltétlenül igénylik a víziutat és így csak csatorna, vagy folyó mellett telepedhetnek le, a statisztikai adatok alapján végzett számítások szerint a víziutak mentén sokkal jobbak a kereseti viszonyok és a népsűrűség növekedése ott mintegy háromszor olyan nagy, mint az egyéb területeken. k) A víziutak építése — miután a beruházásnak mintegy 7 5%-a munkabérre esik — aránylag igen hathatósan csökkenti a munkanélküliséget. I) Mielőtt a németek egy-egy új víziút építését megkezdenék, rendkívül részletes közgazdasági tanulmányokat végeznek a várható forgalomra és rentabilitásra vonatkozólag. E tanulmányokat a helyszínén külön hivatalok (Vorarbeitenämter) végzik. De a döntésnél nem csupán a rentabilitást tartják szem előtt, hanem az általános és magasabb szempontokat is nagy figyelemben részesítik. Mint a német birodalmi közlekedésügyi minisztérium fenti jelentéséből látjuk, az új német közlekedési politika még precízebben tisztázza a vasútnak és a víziútnak egymáshoz való viszonyát és újabb megállapításai a víziutakra vonatkozólag igen kedvezőek.