Vízügyi Közlemények, 1931 (13. évfolyam)

2. füzet - I. Kenessey Béla: Az Alföld állítólagos kiszárítása, elszikesítése és öntözésének kérdése

18 hívták fel, nem egy község akadt, ahonnét a köszönet kifejezése mellett azt is kijelentették, hogy öntözni pedig még államsegély mellett sem hajlandók. Pedig erre vonatkozólag senki sem intézett hozzájuk kérdést s így tiltakozásuk teljesen spontán volt. Ezt a mentalitást is meg kell az öntöző mintatelepeknek változtatni és a kormánynak lehetővé tenni, hogy a vizek rendezése kérdésének megoldása után rátérhessen azok hasznosítására is, ami a már mondottak szerint benne, sőt régen benne volt a földmívelésügyi kormány programmjában. * * * Részletesen foglalkoztam az öntözésnek, mint ma már időszerűnek kérdésével. Rá akartam mutatni a közönséges és az öntözött gazdálkodás közti különbségre és arra, hogy a sikeres öntözés megoldása milyen sokféle körülménytől függ. Ezek után visszatérek ismét a vádakra, arra, mi igaz abból, hogy a belvízlevezetések az Alföldet kiszárították, elszikesítették, sivataggá tették, eltüntették a talajvizek mellett a földárját is, a csapadék csökkenését okozták, tehát erdősíteni, öntözni kell, hogy ismét legyen az Alföldön elegendő párolgás és vele együtt elegendő csapadék. Meg kell tehát vizsgálni, vájjon helytállók-e ezek az állítások? A kérdés vizsgálatánál mindenekelőtt azt kell eldönteni,vájjon a belvizek levezetése okozhatta-e a neki tulajdonított káros következményeket? Az kétségtelen, hogy a belvizek léezetése mezőgazdasági érdekből azért történt, mert azt maguk az érdekelt gazdák óhajtották. A belvizek pedig az adott meghatározás szerint felületi vizek lévén, azokat arra való tekintet nélkül kellett gazdasági érdekből levezetni, hogy milyenek a talaj fizikai viszonyai, s hogy a csatornahálózattal a talaj testében meglévő, esetleg már káros magasságú talajvizeket kívánták volna eltávolítani, vagy azok színét csökkenteni. Ettől merőben különbözik a lecsapolás, az a kultúrtechnikai beavatkozás, aminek kimondott célja a talajéletet károsan befolyásoló testvizek színének a talajélet kedvezőbbététele érdekében való leszállítása, vagy a felesleges testvizek eltávolítása. Hogy a laikus közönség nem igen tudfülönbséget tenni a belvizek levezetése és a talajjavító lecsapolás között, annak oka a kifejezések rugalmas és félreérthető volta. Hogy tehát a helyes magyarázatot megadhassam, az angol nyelvet kell segítségül vennem. Az angolban to drain (tu drén) annyit tesz, mint valami test belsejében meglévő nedvességet fokozatosan, esetleg cseppekben levezetni, a testet a nedvességtől megszabadítani, átvitt értelemben nedvességmentesíteni. Ezért nevezik az alagcsöveket vagy talajcsöveket is drain pipenek, ezért mondja az orvosi tudomány is az emberi testből sok esetben nyirkokat vagy egyéb nedveket levezető fémcsöveket is drainnek. Mindezekből következik, hogy a talajavító lecsapolás hatása csak a drainezésével hasonlítható össze. A magyarban hiába mondom az egyiket le-, a másikat elvezetésnek, hiába hilvatkozom a német Wasserableitung és Wasserabzugra, az sem vezet közelebb a helyes megkülönböztetéshez. Miután azonban a kettő között az elnevezés tekintetében mégis különbséget kell tenni, a belvizek eltávolítását levezetésnek nevezem, mert valóban a talaj felszínéről vezetjük le a vizet, a másikat pedig, mivel már talajjavító célt szolgál, lecsapolásnak.