Vízügyi Közlemények, 1931 (13. évfolyam)

1. füzet - VII. Havalda Endre: A Balatonnak a Sió-zsilipen át való vízeresztése

203 alatt immár végleges fenékkel kikotrott mederben a nullpontjával e fenékszinten álló régi vízmércére vonatkoztatva a legújabb víztömeggrafikon is elkészült úgy, hogy a lefolyó vízmennyiségek megállapításának eme legpontosabb és leggyakorlatiasabb módja is 1926. év végével ismét rendelkezésünkre állott. Kötelességemnek tartom azonban — mielőtt továbbmennék — hangsúlyozni, hogy a Viczián-féle táblázat ezekben az átmeneti időszakot jelentő években a zsilipen áteresztett vízmennyiségek megállapítására nézve pótolhatatlan hiányt töltött be. Megjegyzendő, hogy az 1922. évben készített első táblázat összeállításánál még csak az 1903. évi 53 cm balatoni vízállásnál és az 1922. évi—3 cm balatoni vízállásnál végzett sorozatos víztömegmérések közvetlen víztömegadatai voltak csak felhasználhatók. De a már későbbi tökéletesbített táblázatban az 1926. évi 90 cm balatoni vízállásnál végzett nagysorozatú víztömegmérések adatai is szerepelnek. Tehát eme újabb táblázat az előzőkhöz képest határozottan pontosabb eredményeket ad. Az 1927. év elején vismajor következtében a bukógát váratlanul tönkrement, így a zsilip és bukógát közötti szakasz vízlefolyási viszonyai ismét megváltoztak és az előbb említett víztömeggrafikon, melyet előzőleg szerencsés viszonyok mellett végzett sorozatos víztömegmérések alapján sikerült összeállítani, egyelőre használhatatlanná vált. A bukógát elpusztulása utáni hónapokban a vízlefolyási állapot a zsilip és bukógát között körülbelül ismét olyan lett, mint a bukógát építése előtti visszaduzzasztás nélküli helyzet, tehát a fent ismertetett Viczián-féle táblázat használhatósága ismét aktuálissá vált. Visszatérve a Siózsilipnek és bukógátnak további leírására, meg kell még említenem a következőket : A Siózsilip és bukógát közötti és közvetlen utáni mederszakasz a bukógát elpusztulása óta egyelőre megállapodott. E szakasz egyébként az illetékes tényezők részéről állandó megfigyelés tárgya. Legutóbb kedvező zsilipnyitások alkalmával sikerült újabb sorozatos víztömegmérést végeznünk és ezek alapján a bukógát alatti mércére vonatkoztatott legújabb víztömeggrafikont megszerkesztenünk. Megjegyzendő, hogy úgy a legújabb, mint az előző víztömeggörbék, melyek az 5—30 m

3 vízmennyiségek között lettek megszerkesztve, az egyenes vonaltól alig térnek el, tehát e különbség a gyakorlatban, illetve a szerkesztésnél elhanyagolható volt. Már most összehasonlítva a közvetlenül a bukógát elpusztulása előtti és utáni most említett két víztömeggrafikont, tapasztaltuk, hogy ugyanazon vízmérceállások mellett e legújabb grafikon átlag 1-5 m

3-rel kevesebb víztömeget mutat. P]nnek okát a következőkkel magyarázhatjuk meg: Az 1927. év végén teljesített vízrajzi mederszelvényezések kimutatták, hogy a bukógát feletti és alatti mederszakasz a bukógát elpusztulása következtében elfajult és pedig akként, hogy a bukógát és zsilip közötti mederszakaszról a megnövekedett esésű víz ereje a mederfenékről az egyes fenékagyagpadok meghagyása mellett tetemes iszapot és földet sodort el és ezt az anyagot a bukógát alatti mederszakaszon rakta le. Ezáltal természetesen e bukógát alatti mederszakasz szelvénye kissé megszűkült és vízemésztőképessége kisebb lett.