Vízügyi Közlemények, 1931 (13. évfolyam)

1. füzet - II. Sajó Elemér: Emlékirat vizeink fokozottabb kihasználása és újabb vízügyi politikánk megállapítása tárgyában

19 Itt megemlítjük, hogy a fenti törvény magában foglalja azokat a folyószabályozási munkálatokat is, amelyek a partok szaggatásának megakadályozása, az ármentesítő töltések és belsőségek védelme céljából szükségesek és magában foglal olyan munkálatokat is, amelyek részint nemzetközi kötelezettségekből, részint pedig saját érdekeinkből kifolyólag a hajózó út javítása céljából hajtandók végre. Ezeket a munkálatokat az alábbi III. sz. („Víziutaink fejlesztése" című) fejezetben tárgyaljuk. Természetes, hogy a partok biztosítása és a hajózó út javítása céljából szükséges munkálatokat tervezés és végrehajtás szempontjából egymástól elkülöníteni nem lehet. Ezért az alábbi fejezetben csupán a célt tekintve foglaljuk össze azokat az indokokat és szempontokat, amelyek hajózásunknak és víziutainknak fejlesztését követelik. III. VÍZIUTAINK ÉS HAJÓZÁSUNK FEJLESZTÉSE. Ez a feladat és munkakör már a ,,vizek hasznosítása" fogalma alá esik és sok tekintetben újabb szempontokat is foglal magában, amelyekre nézve hazánkban még nem eléggé egységesek a vélemények. Ezért szükségesnek látjuk, hogy ezzel a munkakörrel részletesebben foglalkozzunk, annál is inkább, mert az alábbiakban tüzetesen tárgyalandó okok miatt ez a munkacsoport előreláthatólag egyik jelentékeny pillére lesz a következő évtizedek vízügyi programmjának. 1. Víziutaink kérdése a háború előtt. Alföldünk annyira sík fekvésű, folyóink olyan csekély esésűek, hogy a hajózócsatornák építése és a folyóknak szabályozással, vagy (ahol kevés a víz) csatornázással (duzzasztógátak és hajózsilipek segélyével) a nagyhajózásra való berendezése aránylag mérsékelt költségeket igényel. Alig van Európában hely, ahol olyan kevésbe kerülnének a víziutak mint Alföldünkön. Ezt igazolják az alábbi adatok : Az Odera hajózhatóvá tétele (csatornázása) km-ként 164,000 aranykoronába, a Dortmund-Ems-csatorna km-ként 323,000 „ a marne-saônei ,, ,, 560.000 ,, a Teltow- „ „ 1,100,000 az új Mittelland-csatornának eddig kész része km-ként mintegy 1,500,000 ,, került, ezzel szemben pl. a Bega-folyónak 1901—1914-ig végrehajtott csatornázása (nagyhajózásra való berendezése) kilométerenként csak 50.000 aranykoronát igényelt. Nyilvánvaló, hogy ilyen csekély beruházási költségek mellett már aránylag kis forgalom is biztosítja a víziút rentabilitását. Míg a költséges külföldi csatornáknál évenként 500,000—2,000,000 tonna forgalomra van szükség, hogy a beruházásnak közvetlen és közvetett módon való jövedelmezősége kiadódjék, addig Alföldünkön — ahol tényleg végzett munkálatok 2*