Vízügyi Közlemények, 1931 (13. évfolyam)

1. füzet - V. Papp Ferenc: Vízalatti sziklarobbantások a soroksári Duna-ágban

173 valamely akadály, mert ha maradt, úgy a sín abba beleütközik s a függőleges rudak kilengenek. A kilengés szöge megadja az akadály kiemelkedésének a fenék felett való magasságát. f) P átrobbant ások. Ha aztán ezeket az akadályokat a markolókotróval kiemelni nem lehet, úgy azokat ismét robbantani kell. Ilyen pót robbantás a munkamegindulás első idejében elég nagy mértékben vált szükségessé, mert akkor még csak az elméleti elgondolások alapján lehetett megszabni az astralit robbanóanyag mennyiségét. Már pedig ezt a robbanószert kezdetben brizansabbnak is gondoltuk, mint az valóban mutatkozott. Azután nem is volt még eléggé ismeretes a kőzet minősége sem. A viszonyok kellő ismeretében azonban csakhamar megnagyobbítottuk a töltéseket, megkisebbítettük a lyuktávolságokat és a nagyobb sziklavastagságoknál a robbanózselatin használatát vezettük be. így állott elő az a már a 6. sz. ábrán közölt grafikon, amelynek megadásai szerint a fúrás és a robbantás már sokkal biztosabb eredménnyel végeztetett. Ennek dacára még így is maradtak vissza sziklacsúcsok, mert hiszen a robbanóanyag hatása a rendestől eltérő esetekben, mint pl. a kőzet erős rétegezésénél. nagyobb likacsosságot feltüntető padoknál, vagy a homokkőlencsék átmeneteinél igen legyengült. Általában 8—10% pótrobbantással kellett számolnunk. Az ismertetett munkánál, első időben természetesen csak kis teljesítményt értünk el, mivel abban az időben minden törekvésünk, tekintettel a munka szokatlan voltára és veszélyességére, elsősorban a személyzet betanítására irányult. A robbantási munkák 1930. év végével már befejeződtek, a pótrobbantások még 2—3 hónapot fognak igénybe venni. A kotrási munkák azonban még 4—5 hónapig is el fognak tartani, mivel az ennél az utóbbi munkánál alkalmazott ,,Tisza" kotró más elfoglaltsága miatt csak megszakításokkal volt a sziklarobbantásoknál foglalkoztatva. g) További tájékoztatásul szolgáló adatok. A szikla szelvény szerint mért, tehát tömör m

3-ének felrobbantása, eltávolítása és az anyagnak a közeli alacsony partokon való kirakása és ottani egyengetése 25-20 P-be került, beleértve minden munkát, minden beszerzést és létesítményt olyan értelemben, hogy mindezek a költségek teljes összegükben csak ezt a munkát terhelik, vagyis a felszerelés költségei annak terhére teljesen leíratnak. Ebből az egységárból az egyes részletmunkákra és beszerzésekre a következő összegek esnek : 1. az előkészítő munkákra : mint felvétel, előkotrás, tanulmányozás és kísérletek 0-30 P/m

3 (1-2%) ; 2. a fúrásra : a felszerelés beszerzésével, annak karbantartásával, a felvételekkel stb. együtt 3-48 P/m

3 (13-7%). (Megjegyzem itt, hogy a teljes fúrófelszerelés összesen 35,800 P-be került.)