Vízügyi Közlemények, 1931 (13. évfolyam)

1. füzet - IV. Dr. Némethy Béla: Vízjogi előzmények a magyar corpus jurisban

134 A XVII. század első negyedétől kezdve különben is mind gyakrabban szerepelnek Corpus Jurisunkban folyószabályozási rendelkezések. Részint a török hódoltsággal együttjáró úgynevezett végek körüli csaknem állandónak tekinthető hadászati tevékenységben, de másfelől a hódoltsági területekről menekült lakosság igényelte többtermelési törekvésben kell az okot keresnünk. És amíg az úgynevezett királyi Magyarország északkeleti és keleti részén a Tisza, a nyugatin a Duna és a Rába azok a folyók, melyekkel ezekben az időkben a törvényhozás a legtöbbet foglalkozik. így II. Mátyá-s királyunknak 1618-ból való negyedik dekrétuma 54. cikkelyében olvashatjuk : ,,A karok és rendek szükségesnek látják, hogy Ő Felsége a győri őrhely mellett elfolyó Duna árka megvizsgálására bizonyos, arra alkalmas biztosokat rendeljen ki. I. §. Amely megbízatás elvégeztével Győr és Moson vármegyéknek, meg a kisebbik Csallóköz szigetének — vagyis a mai úgynevezett Szigetköznek — az ingyenmunkáit — ma azt mondanók, hogy a köz erejét — oda kell alkalmazni."' A vízhasználati szabadságnak lehetőleg tág körben való biztosítását célozza II. Mátyás királyunknak 1618-ból való negyedik dekrétumának 59. cikkelye is, mely szerint : ,,. . . A dunai és a többi folyóvízi réveken és vámokon fölmerült kihágásokra és törvénytelenségekre nézve megállapították, hogy a nemeseket és ezeknek az alattvalóit és szolgáit, akiket az urak dolgában küldtek ki ; az ő előjogaik és régi szabadságukhoz képest az ország határain belül mindenütt, minden rév- és vámfizetés alól szabadoknak és menteseknek tekintsék." II. Ferdinánd királyunknak az 1622-ből való első dekrétumának 42. cikkelyében folyószabályozási kérdésekről van szó. Ezen cikkely szerint ugyanis : ,,A karok és rendek emlékeznek arra, hogy korábbi időkben a Duna medrére nézve bizonyos törvénycikkelyt alkottak. 1. §. Minthogy azonban a Rába folyónak, meg az arra épített malmoknak és az újonnan készült ároknak a megvizsgálása is éppen olyan szükségesnek látszik ; a karok és rendek alázattal kérik, hogy méltóztassék Ö Felsége mind a két folyómedernek és az érintett ároknak a megvizsgálására minél előbb bizonyos, arra alkalmas biztosokat kiküldeni, akik úgy annak, mint ennek a folyónak a medre kitisztíttatását el ne mulasszák és az árkolás iránt б Felségét értesítsék. 2. §. Ennek a Rába folyónak a kitisztítására Sopron vármegyének azt a részét alkalmazzák, melyik ezen a folyón innen fekszik. 3. §. Amely megbízatás bevégzésével aztán Győr és Moson vármegyék, meg a kisebbik szigetköz ingyen munkáit oda kell alkalmazni." Ugyanezen II. Ferdinánd királyunknak 1625-ből való második dekrétuma 15. cikkelyében a következőket olvashatjuk : ,,A Rába folyó medre eldugulásának ügyében eljáró biztosokul Ő Császári és Királyi Felsége előterjesztéséhez képest az ország karai és rendei ezeket a személyeket nevezik meg : főtisztelendő Szentandrásy István erdélyi püspök urat, tekintetes és nagyságos gróf Bánffy Kristóf urat, nemzetes és nemes Szántóházy Ferenc királyi személynöki ítélőmestert, Horváth Bálint soporonvármegyei és Uky János veszprémvármegyei alispánokat, továbbá Marcaltövy Mihályt és Hagymásy Kristófot.