Vízügyi Közlemények, 1931 (13. évfolyam)

1. füzet - II. Sajó Elemér: Emlékirat vizeink fokozottabb kihasználása és újabb vízügyi politikánk megállapítása tárgyában

10 megalkotása. Azután elkészült és már úgy a képviselőházban, mint a felsőházban is letárgyaltatott a törvényjavaslat az 1914. évi XXXVIII. t.-c. pótlásaképen szükséges törvényhozási intézkedésről, amely az állami szabályozás alá nem eső folyók (kisebb folyók és vízfolyások) kártételei ellen teljesítendő munkákról és e munkákra nyújtandó segélyekről van hivatva intézkedni. Most pedig úgy érezzük, elérkezett az ideje annak, hogy egy nagy, átfogó vízügyi programmot állítsunk össze, amely magában foglalja úgy a fentieket, mint a víziügyeknek összes egyéb területeit is, évtizedekre kitűzvén a főirányokat. Ez biztosítja a szilárd alapokon való biztos haladást és elejét veszi az ingadozásoknak, a minduntalan való irányváltozásoknak és az ezzel járó nagy károsodásoknak. Ebben a tekintetben a víziügyeknek egészen különleges természetük van. A vízben rejlő energiák egy pillanatig sem pihennek, télen-nyáron, éjjel-nappal állandóan dolgoznak, mossák partjaikat, igyekeznek az őket fékező építményeket alámosni, tönkretenni, a megvédett vidékeket újra elárasztani, elmocsarasítani. Éppen ezért a természeti erők más tereken nem idéznek elő olyan rettenetes arányú katasztrófákat és rombolásokat, mint a vizek. Egyetlen töltésszakadás, zsilipalámosás, völgyzárógát-összeomlás sok ezer (nem egyszer több százezer) holdnyi területen teszi tönkre a termést, nagyszámú emberéletáldozatot követel, virágzó községeket, városokat dönt romba. A háború előtt a rudolfsgnádi zsilip összeomlása, pár évvel ezelőtt a vésztői árvízkatasztrófa, 1926-ban a jugoszláv uralom alá került Bácskának töltésszakadás folytán bekövetkezett elöntése százmilliókra menő károkat okozott. Valamely gázlónak, a folyó egy pontjának esetleg tévesen történt szabályozása heteken át tartja vissza alacsony vízállás idején a hajók százait, megnehezíti és millió pengőkkel drágítja nyersterményeink exportját. A Ferenccsatorna magyar területen maradt tápláló szakaszának nemzetközi bonyodalmak folytán bekövetkezett eliszaposodása e pillanatban megbénítja a Bácska egész gazdasági életét. Ez az egy-két kiragadott példa is igazolja, hogy az esetleg elkövetett hibák sehol sem bosszulják meg magukat olyan súlyosan, mint a víziügyek terén. Éppen ezért kétszeresen fontos a főbb vonalak helyes megállapítása, hogy legfeljebb csak részletekben történhessenek emberi hibák. A vízügyi szolgálat a legnehezebbek közé tartozik s rendkívüli egyéni felelősséggel is jár. Éppen ezért a legtöbb államban különleges intézkedésekkel igyekeznek biztosítani, hogy a fiatal mérnöki generációnak csak a színe-java kerülhessen be az állami vízügyi igazgatáshoz. Hazánkban, sajnos, vízügyi szolgálatunk mostoha viszonyai folytán a fiatal nemzedéknek agilisabb, élelmesebb része újabban a kevesebb felelősséggel járó és jobb megélhetést biztosító pályákon kezd elhelyezkedést keresni. Ha e tekintetben nem történik változás, lehetetlen lesz elkerülni, hogy a munkálatok végrehajtásánál hibák, hibás intézkedések is ne történjenek. Éppen ezért kétszeresen fontos az alapelvek helyes megállapítása. A következő fejezetben néhány olyan általános alapelvet igyekezünk felállítani, amelyek elősegítik a nagy vonalaknak helyesen való kitűzését. Utalunk itt Hindenburgnak a háború alatt tett kijelentésére : ,,Ha a haditervnek nagy keretei és fő irányai helyesen vannak megállapítva, a részletekben esetleg elkövetett hibák és tévedések nagy kellemetlenségeket és zavarokat okozhatnak, de a végeredményt már nem tehetik kétségessé."