Vízügyi Közlemények, 1931 (13. évfolyam)

1. füzet - III. Kun László: Az erdők hatása a Mississippi árvizeire

99 Tehát mindaz, ami az almot és humuszt csökkenti, növeli egyúttal a lefolyó víz mennyiségét. A nagyobb lefolyó vízmennyiség folytán a sebesség növekedik, a lefolyó víz sokkal több hordalékot visz magával, a talaj vízátbocsátóképességét csökkenti. Az árvizek fokozása tehát egyszerre két okból is történhetik. Az erdők talajának víztartó képessége. A talajjal foglalkozók előtt ismeretes, hogy a humuszban, vagyis az organikus anyagokban való gazdagság nagyban fokozza a talaj abszorbeáló képességét, a bennük való szegénység pedig csökkenti. Hilgard ezelőtt 20 évvel mutatta ki, hogy általában inkább a humusztartalom és a mezőgazdaságra értékes talajréteg vastagsága okozza a talaj könnyűségét, mint az altalaj, és pedig még akkor is, ha több agyagot is tartalmaz. Ugyancsak Hilgard mutatta ki, hogy a rétek és erdők talaja leghumuszgazdagabb, de ha művelés alá vesszük őket, a humusztartalom fokozatosan csökkenik. Mosier és Gustavson szerint a finomszemcsés talaj permeabilitására jó hatással van, ha abban szerves anyagok vannak. Azonban a durván szemcsézetteknél, mint pl. a homoktalajnál, a szerves anyagok a szivárgást késleltetik, ami ezeknél különben nagyon kívánatos is. Agyagtalajoknál a növényzet szét nem bomlott részei a víznek lefelé való vezetésével elősegítik a porozitást, míg az átnedvesedett talaj — a későbbi kiszáradásokkal járó összehúzódásával — a repedések előállását és a szemcséződést könnyíti meg. A porozitás a szerves anyagok jelenléte arányában növekedik, viszont ismét csökkenik a talaj részecskék átnedvesedésével járó újrarendeződéssel, különösen ha a talaj kevés szerves anyagot tartalmaz. A talaj víztartóképességének növelésére épp ezért legjobb az organikus anyagoknak hozzáadása. A II. táblázat a tőzeggel fokozódó arányban kevert durva homok vízvisszatartóképességének a tőzeg mennyiségével való emelkedését világosan mutatja, II. TÁBLÁZAT. A talaj megnevezése 100 gramm talaj által visszatartott víz súlya grammban Növekedés %-ban Durva homok 5% tőzeggel 10°'' I ? >> 1 " /0 > ' .... 20°/ ,, ,, /о >> .... Tőzeg 13-3 18-6 24-7 40-0 184-0 40-0 85-7 200-7 1238-4 A minnesotai egyetem kísérletei szerint a köbmétersúlyban kifejezett talajsűrűség a víz abszorbeáló képességét megbízhatóan mutatja, Minél könnyebb a talaj, az abszorbeáló képessége annál nagyobb. Úgy találták, hogy míg az erdők talajának felső 7-62 cm-je köbméterenként 860 kg-ot nyomott, addig a hasonló talajú szűz preritalaj súlya 889 kg volt. Hilgard azt is megállapítja, hogy a tőzeg7*