Vízügyi Közlemények, 1930 (12. évfolyam)

1. füzet - IV. Kenessey Béla: Lefolyási tényezők és retenciók. Hidrológiai tanulmány

75 Tanulmányomból tudjuk, hogy a Lauterburg által iparinak jelzett víz forrásszegény vide'ken nem más, mint az évi átlagos lefolyás fele, tehát q = 0'5• Q-03171 •a-h m

3/sec/lem

2, amiben и a vidék átlagos évi lefolyási tényezője esetünkben tehát 0 41, h pedig az évi átlagos csapadékmagasság, vagyis a vizsgált vidéken 0'7G0 m. Ezeknek az adatoknak az alapján az ipari víz mennyisége 0W49 m

3 /sec/ km?. Vizsgáljuk meg most már, mennyi víz áll rendelkezésünkre, ha a tavak megtöltését egyik esetben február—márciusban, a másikban pedig február —áprilisban akarjuk foganatosítani. A II. számú táblázat alapján a vidék lefolyási tényezőjét februárban 0'7-nek, márciusban, kellő elővigyázattal, l-nek. áprilisban pedig 0'6-nak véve és számításba véve, hogy a közepes csapadék februárban 36, márciusban 56, áprilisban pedig 65 mm, a havi átlagos lefolyásokból levonva az ipari vizet, a következő eredményre jutunk: lefolyás februárban (V0097 m

3 /sec/ km

2, ebből a tavakra felhasználható 0'0048 m

3/sec/ km

2 ., márciusban 0'0216 „ „ „ „ „ 0Ю167 „ , áprilisban 00150 „ „ „ „ „ 0Ю101 „ Ha tehát a tavakat az első két hónap alatt kívánjuk megtölteni, az első két hónapban 0'0108, az első háromban pedig 0*0106 m

3 /sec/ km

2 vízzel számíthatunk. Minden nagyobb hiba nélkül azt mondhatjuk, hogy a mindkét esetben rendelkezésre álló víz mennyisége 0'0107 m

3 Isecl km

2. Ennél a számításnál a valószínűbb eredmény érdekében nem vettem figyelembe, hogy az említett hónapokban vasárnaponként esetleg az összes vizet is igénybe lehet venni. Tekintve most már, hogy kiindulásunk szerint a tavak vízgyűjtő területe 20 km

2, két havi töltés alatt kereken 1,110.000, három havi alatt pedig kereken 1,660.000 m

3 víz áll rendelkezésre. Ha tehát a tavak átlagos mélységét 1'5 méteresnek vesszük, az első esetben 74, a másikban 111 hektár terjedelmű tavakat csinálhatunk. A vizsgálat további részének arra kell kiterjeszkednie, hogy mennyi víz áll a szivárgási és párolgási veszteségek pótlására rendelkezésre. A vízpótlást május— augusztus hónapokra számítjuk. Az erre a kérdésre való feleletadásnál használjuk fel a retenciókat. A terület bizonyos hányadának erdővel fedett voltát véve tekintetbe, ha a vizsgálatnál a kisebb lefolyási tényezőjű Jlika május —augusztusi retencióját összeadjuk, 251, vagyis kereken 250 mm összes retenciót kapunk, ami után, abból a feltevésből kiindulva, hogy a vizsgált terület retenciója az erdők miatt ennél valamivel nagyobb, viszont a nagyobb lefolyási tényező hatása folytán ennél kisebb lessz, egyébb adat hiányában, az említett nagyságú, lefolyásra nem kerülő csapadékkal számíthatunk. A vizsgált négy hónap átlagos csapadékának összege kikerekítve 320 mm lévén, a lefolyásra kerülő összes csapadékot 70 milliméterrel vehetjük fel. A négy hónap alatt tehát rendelkezésre áll 0-070-1,000,000 , , , . 120.86,40

0 =°

0067 m íSec/k

m Tekintve, hogy a vizet a négy hónap alatt csak a 17 vasárnapon át, vasárnaponként 30 óra alatt kívánjuk igénybevenni, mert a vízerőművek tulajdonosaival való