Vízügyi Közlemények, 1930 (12. évfolyam)
1. füzet - IV. Kenessey Béla: Lefolyási tényezők és retenciók. Hidrológiai tanulmány
70 A minimumokra csak annyit jegyzek meg, hogy alig van hónap, amelyik egyik, vagy másik helyen teljesen csapadékmentes ne volna, és szinte csodálatos, hogy a helyi minimumokból számított átlag legnagyobb értéke június—augusztusra esik. Az abszolút minimumok tekintetében éppen úgy, mint a közepes csapadékoknál, a legkisebb értéket februárban találjuk. Nagy sajnálatomra a vidék hőmérsékleti viszonyaira nincsenek adataim, azonban azt hiszem, hogy az imént előadottak mégis kielégítő jellemzést adnak. Ezeknek az adatoknak felsorolása után rá kell mutatnom még a következőkre : Mivel az alábbiakban főként a jelen tanulmány eredményeire támaszkodom s mert az abban foglalt csapadékterületek átlaga — eltekintve az ide amúgysem illő Szernyemocsárétól — kereken 100 km 2, nyilvánvaló, hogy a levonandó következtetések csak 100 hm 2 vízgyűjtőre lesznek érvényesek, s ha a terület ettől különbözik, a lefolyó vízmennyiség megfelelő tényezővel lesz szorzandó. Ha elfogadjuk a következő megjelöléseket: q = a területegységről lefutó víz a tanulmány, vagy más inegtigyelés szerint l /sec/ km*-ben, F — a tanulmányozott csapadékterület km 2-ben. J = a tanulmányozott levezetőér relatív esése, qi = az F területtől különböző csapadékterület egységéről lefutó víz l /sec/ km 2-ben, Fi = az a csapadékterület, amire a q t vonatkozik, km 2-ben, Ji — a számításba veendő csatorna relatív esése, akkor a terület tényezője a „Vízügyi Közlemények" 1928. évi júb'us—decemberi füzetében „Az árvizek számítása csapadékból" című tanulmányom szerint: 12 Ha pedig Korhely Józsefnek a „Vízügyi Közlemények'' 1915. évi 1—2. füzetében „Az árvizekről" című tanulmánya nyomán indulunk, a tényező értéke: Q-Q06 1/ FF, + Q-Q4 1/'¥ 0-006 1/ F F t A- O'Oi 1ÍYt Erre a két tényezőre a következők jegyzendők meg: Az előbbi tanulmányomban bajor adatok alapján van felállítva, utóbbi pedig a hazai alföldi viszonyokra támaszkodik. Előbbi nagyobb, utóbbi kisebb tényezőket ad. Tekintettel azonban a belvízszámításoknál el nem kerülhető bizonytalanságokra, s hogy számításainkban bizonyos biztonsági tényezőnek is kell lennie, legjobban tesszük, ha ezeknek a késleltetést kifejező tényezőknek átlagával számítunk. A csapadékterület nagyságán kívül befolyásolja a levezetendő vízmennyiséget a vízér esése is. Ebben a tekintetben a bajorok végezvén a legbehatóbb tanulmányokat, azok a sebességre a következő összeffüggést állították fel: v = 20- sin 3/ 5fp amiben a cp szög a vízér átlagos hajlásszöge. Mivel ennek szintén fontos szerepe van és mert gyakorlatilag 1 az előforduló kis értékeknél a sinus és a tangens egymással felcserélhető, a tényezőt a következő alakba írhatjuk:
