Vízügyi Közlemények, 1930 (12. évfolyam)
1. füzet - IV. Kenessey Béla: Lefolyási tényezők és retenciók. Hidrológiai tanulmány
71 Ha most már a két tényezőt összevonjuk, F vízgyűjtő-területre és J relatív •esésre, tanulmányom szerint: ii = i Korbély tanulmánya alapján pedig : >•006 V~FFi-Y 0'04 [/~Y ii 0061 A F F t + 0Ю4 V Ft Meg kell itt jegyeznem, hogy az esés befolyását kifejező tényező J = 0Ю002 relatív «sésnél nagyobb eredményeket ad Korbély tanulmányának 33. oldalán közölteknél, de J = O'OOOl-nél már kisebbeket. Hogy az igazság hol van, azt ma még megállapítani nem lehet. Ezek előrebocsátása után megemlíthető most már, hogy a levezetendő belvízmennviségek a következő alapokon számíthatók: 1. A déli vidéken, főként Olaszországban, a legnagyobb többnapos csapadékot az esés ideje, vagy másfélannyi idő alatt veszik levezetendőnek. 2. Másutt a hirtelen, nagy intenzitású rövid záporokból számítanak. 3. Szokásos az is, hogy a legnagyobb havi csapadék vizét 30 nap alatt vezetik le. 4. Nálunk az Alföldön több helyen úgy számítanak, hogy a november—márciusi csapadékot az utóbbi hónapéval együtt márciusban vezetik le 30 nap alatt. 5. Ugyancsak nálunk több helyen az előbbi pontban körülírt csapadékmennyiséget márciusban a fagymentes napok alatt vezetik le. 6. Néhol a legnagyobb téli havi csapadék felét 30 nap alatt számították levezetendőnek. 7. Sokan felhasználják nálunk Korbély Józsefnek említett tanulmányában közölt táblázat adatait. 8. Számíthatunk a jelen tanulmány adatai nyomán is. Ezeken kívül ismeretes még több egyéb számítási eljárás is, ezek azonban annyira különleges viszonyokra támaszkodnak, hogy felemlítésüket itten mellőzöm. A felvett példa kiszámításánál először is általában állapítsuk meg a vízmennyiségeket és csak azután módosítsuk azokat az 1. és 2. képlet alapján. Ad 1. és 2. Hogy a vizet többnapos csapadékból, vagy hirtelen záporokból számíthassuk, ahhoz szükségünk volna az ilyenek adataira. Ezekkel azonban ezúttal nem rendelkezem és azért csak arra utalok, hogy a többnapos csapadékból való számításra említett tanulmányom ad módot. Ad 3. A vízvidék legesapadékosabb hónapja május 85'5 mm átlagos és 16Г6 mm maximális csapadékkal. Tekintettel arra, hogy a vidék lefolyási tényezője legközelebb áll a Bikáéhoz, s hogy talaja májusban meglehetősen vízzel telített, a lefolyási tényezőt a Bikáénál valamivel magasabbra, « = nek vehetjük fel. Természetesen a csapadék legkedvezőtlenebb értékéből, a maximumból kell kiindulnunk és így
