Vízügyi Közlemények, 1930 (12. évfolyam)

1. füzet - IV. Kenessey Béla: Lefolyási tényezők és retenciók. Hidrológiai tanulmány

55 LEFOLYÁSI TÉNYEZŐK ÉS BETEXCIÓK. HIDROLÓGIAI TANULMÁNY, írta: KENESSEY BÉLA. 1. Bevezető, Vízfolyások vízmennyiségének kiszámításánál mindig igen nagy szerepet játszik a lefolyási tényező, ami megmutatja, hogy a leesett csapadéknak hányadrésze kerül a felszínen lefolyásra. Ennek értékét rendszerint évi átlagban szokták kifejezni, s hogy ebből az egyes hónapok lefolyását megállapíthassák, bizonyos havi tényezőkkel való szorzáshoz fordulnak. Tudjuk azonban, hogy már az évi tényezők átlaga is nagy ingadozásoknak alávetett, s annálinkább nagy változások lehetnek a havi lefolyási tényezőkben. Ezért, ha valamely vízvidékre sikerül is a havi tényezőknek az évi átlagból való kiszámítására faktorokat találni, azok feltétlenül csak helyi érvényűek lehetnek és más vízvidékre alig vihetők át. Ilyeneket állapított meg pl. a svájci viszonyokra vonatkozólag Lauterburg, aki szerint az évi átlagos tényezőket a következő értékekkel kell az egyes hónapokban megszorozni : Ezek a tényezők természetesen csak a svájci viszonyok közt lesznek használhatók és pedig a Lauterburg által tett azzal a korlátozással, hogy csak rövid ideig tartó záporokra érvényesek. A tudományos irodalomban a lefolyásból visszamaradó csapadékrésszel: a retencióval aránylag keveset foglalkoznak, s azt általában alárendelt jelentőségűnek tartják. Pedig éppen annyira jellemzője a lefolyásra nem kerülő csapadék a vízvidéknek, mint a lefolyási tényező, s vannak okok, amik amellett szólanak, hogy bizonyos tekintetben jellemzőbbek. Az alábbiakban a Vízrajzi Osztály által a Qladnán ós a Szemye-mocsár vízgyűjtőjén több mint 8 éven át folytatott pontos és beható megfigyelések alapján az ottani lefolyási tényezőket és a lefolyásból visszamaradó vizeket külön fogom teljes részletességgel tárgyalni. A két vízgyűjtőn beszerzett adatokból Gillyén József, a Vízügyi Közlemények 1910. évi XXVII. sz. füzetében víztárolás szempontjából közölt már egy tanulmányt, de abban a Gladnára vonatkozólag csupán 4, a Mércére vonatkozólag pedig 5 év eredményeit dolgozta fel. A részletes tárgyalás előtt szükségesnek tartom a megfigyelt vízgyűjtő-, vagy másként csapadék-területek jellemzését adni. januárban 0'93-mal februárban 0'98-cal márciusban 0'80-nal áprilisban 0'63-mal májusban 0'58-cal júniusban 0'56-tal júliusban 0'55-tel augusztusban 0"56-tal szeptemberben 0"59-cel októberben 0'72-vel novemberben 0'90-nel decemberben 0'95-tel