Vízügyi Közlemények, 1930 (12. évfolyam)

1. füzet - III. Vitéz Filep Lajos: Feltöltés iszapolással és az iszap folytatása nyílt csatornákban

54 borított füves területen megfigyelni lehessen, de e megfigyelések adatai hiányosabbak, semhogy azokat táblázatokban foglalni érdemes lett volna. Belőlük egyébként következtetéseket sem sikerült levonni. A kísérleteknek ilyen irányú kiterjesztése célszerű volna, de csak olyan alkalommal, amikor az iszap folyasztására amúgy is alkalom nyílik. Az itt ismertetett kísérletek semmi költségbe sem kerültek, mert a náluk használt anyagok, üres hordó, dobozok stb. mind ingyen rendelkezésre állottak, s a kísérletet végző személyeknek különben is a munkahelyen kellett tartózkodnia. Az esetleges új megfigyelések a levezetett képlet átalakításával is járhatnak, mint ahogyan az a tiszta víz esetében is történt. Nem valószínű azonban az, hogy a legtökéletesebb kísérletekkel bár, de a mostaninál kétszer nagyobb pontosságot (azaz 10°/»-on alul maradó hibát) el lehessen érni. Ennek oka abban rejlik, hogy az ilyen iszap nem homogén, s az esetleges tömörebb vagy hígabb részek szerepét számbavenni nem lehet. A vizsgálatokat adandó alkalommal mégis célszerű volna folytatni. A képlet alkalmasnak látszik arra, hogy vele olyan városi szennyvízcsatornák emésztőképességét számítsuk, melyek sok szilárd anyagot szállítanak. Az iszapfolyasztással való feltöltési módnak a jövőben nagy szerepe lehet. Külföldön zárt csővezetékben nyomás alatt 8—10 km távolságra is szállítottak már vízzel hígított feltöltési anyagot. Hasonló módon dolgozik a Balatonon egy állami szívókotró. Kisebb távolságra való anyagszállításnál legfeljebb 1 kmig előnyösebb a nyilt csatorna. Budapest közelében bizonyára vannak olyan helyek, amelyeket ilyen módon lehetne feltölteni. Nagy munkáknál, amelyek nagy tömegmozgósítást igényelnek, érdemes az iszapfolyasztó eljáráshoz szükséges csekély berendezést elkészíteni. Ezzel más föltöltési módokhoz képes igen nagy összegeket lehetne megtakarítani.