Vízügyi Közlemények, 1930 (12. évfolyam)
2. füzet - III. Bőhm Woldemár: A hidrológiai kutatás, különös tekintettel a hidrografiai adatszolgáltatás mai állására
104 egyszerű, ezért a hidrográfiában a párolgás-, szél- és nedvességmérők adatai helyett a léghőmérséklet értékét használjuk a párolgás jellemzésére. Ez nemcsak azért indokolt, mert végeredményben minden meteorológiai jelenségnek és így a víz körmozgásának előidézője is a nap hőkisugárzása, hanem azért is, mert a hőmérséklet mérése egyszerű és olcsó eszközökkel történhetik és így sűrű hálózat fenntartásának nincsen akadálya. A temperatúra napi középértékére és menetére különösen tavaszi, hóolvadásos árvizek tanulmányozásánál lesz szükségünk. Az 5 napi (pentad) és havi közepekből szerkesztett menetgörbék már a párolgási viszonyok érzékeltetésére is alkalmasak. Ezeknél a többévi átlaggal (normális hőmérséklet) való összehasonlítás könnyen lehetséges (abszolút és százalékos anomáliák). Nagyobb területek hőmérsékleti eloszlását izotherma és izanomália térképekkel szemléltetik. Hőtágulási feladatok megoldásánál szükség lehet a hőmérséklet abszolút szélsőségeire és évi, illetőleg napi ingadozásának amplitúdójára is. (Pl. szabadvezetésű nyomócsöveknél.) A levegő hőmérsékletén kívül a talaj hőfokának ismerete is fontos. A lefolyási viszonyokra rendkívül nagy befolyással van a talaj. A fagyott felszínű talaj nem szívja be a vizet, míg a jól kiszáradt forró föld valósággal nyeli azt. A két esetben a lefolyási tényező jelentős eltérést mutat. A talajhőmérséklet mélységi eloszlása a gyakorlati vízépítéstan szempontjából fontos. (Vízvezetéki csövek elhelyezési mélysége stb.) A víz hőmérsékletének mérését is itt említem meg, bár nem meteorológiai feladat. A Vízrajzi Osztály mérései szerint 3 0 folyóvizeink hőmérsékletének menete némi időbeli eltolódással a léghőmérsékletet követi. Ennek a kérdésnek hidrológiai jelentősége különösen a jég keletkezésének nem eléggé tisztázott körülményeivel kapcsolatban van. Különleges tanulmányoknál a légnyomáseloszlásra is kiterjed a hidrográfus figyelme. így bizonyos árvizekre jellegzetes időjárási helyzetek rögzítése izobár térképekkel, vagy függőleges légköri metszetekkel történik. Egy-egy depressziós góc elhelyezkedése és haladása katasztrofális áradásoknak egymagában is indokolását szolgáltathatja. Láttuk, hogy az időjárási és éghajlati adatoknak a vízrajzban rendkívül sok felhasználási módja van. Ezért a hidrográfusnak nemcsak ismernie kell a meteorológiai észlelést és adatfeldolgozást, valamint a klímaviszonyokat, hanem a különleges céloknak megfelelően kell csoportosítania a légköri adatokat. îfc îfc % A folyómeder kialakulásának törvényeivel, jellemző tulajdonságainak megállapításával és az erózió jelenségeivel a földrajz és földtan már régóta behatóan foglalkoznak. Ugyanezeket a kérdéseket a vizimérnök más oldalról fogta meg : kereste a meder egyensúlyi alakját, hogy tisztában lehessen szabályozási műveleteinek hatásával. Egyszerűség kedvéért kísérleti medreket állítottak elő s ezekben tanulmányozták a víz munkáját. Fargue és Girardon, a folyószabályozás modern elveinek megteremtői, a mederalakulás általános törvényeiből indultak ki : a kanyarulatok és mélységek összefüggését keresték. A mai laboratóriumok atya3 5 Pasteiner Dezső : A Tisza-íolyó hőfoka. Vízrajzi évkönyvek. XIII. kötet. 1902/03.
