Vízügyi Közlemények, 1930 (12. évfolyam)
2. füzet - III. Bőhm Woldemár: A hidrológiai kutatás, különös tekintettel a hidrografiai adatszolgáltatás mai állására
99 kerül a föld felszínére és további sorsára nagy befolyással vannak a meteorológiai elemek. így a csapadékon kívül különösen a párolgás, ezzel kapcsolatban a hőmérséklet és páratartalom adataira van szükségünk. I)e tulajdonképen nincsen a meteorológia körében olyan pont, mellyel a hidrológia nem érintkeznék. Az árvizek előrejelzésének kérdésénél már íi prognosztikával is kapcsolódunk és különösen nagy reményekre jogosít ezen a téren a makrometeorológiai kutatások megindulása. Az egész világra kiterjedő meteorológiai hálózat kiépülése és az adatok nemzetközi cseréje ugyanis lehetővé tette a távoli összefüggések alapján hosszabb időre való jóslást, aminek fontos segédeszköze a hidrológiai kutatásban is fokozódó jelentőséghez jutó a korreláció-számítás. 2 9 Csak példaképen említem F. Groissmayr képletét, mely Nyíregyháza tavaszi hőmérsékletét határozza meg az Izland- és Azóri-szigetek közti téli légnyomás-gradiensből és Fokváros egy évvel előbbi hőmérsékletéből. A képlet a következő : At (III-V) n Nyíregyháza = 0-34 Д (III-V) n_, Fokváros + tf-08 AZ (XIFII) n A képletben használt jelölések : Д = eltérés a 48 évi (1874—1021) középtől ; t= hőmérséklet ; Nyíregyházán Celsius, Fokvárosban Fahrenheit fok ; Z légnyomáskülönbség az Azóri-szigetek és Izland közt : Hg mm ; (III—VJ= középérték március—május hónapokra; (XII—II)= középérték december—február hónapokra; n lábindex a számítandó évet jelenti : n 1 lábindex az azt megelőző évet jelöli. A számított eredmények középhibája : 0-685 C°. A számított és észlelt értékek legnagyobb eltérése : 2-5 C°. A hiba nagysága: 0; 0—0-5—1-0—1-5—2-0— C° közt van. 48 eset közül : 5 18 9 11 3 2 esetben. A meterológia a légköri jelenségek változásait, mintegy dinamikáját figyeli, vele tehát a hidrográfia szorosabban kapcsolódik, mint a klimatológiával, mely éppen a jelenségek állandó vonásait, az atmoszféra sztatikus állapotát vizsgálja. De még ezen a téren is megvan az érintkezés a hidrológiával. Gondoljunk csak arra, hogy valamely hely földrajzi helyzete, tengerszin feletti magassága, évi átlagos csapadéka és az ugyanott előforduló legnagyobb intenzitású eső közti kapcsolatot az éghajlattan állapítja meg. Viszont ezekre építették fel lefolyási képleteiket Keller, Lauterburg és Iszkovszky. Hasonló az a vonatkozás, melyet a talajvízszinek magassága és a levegő páratelítési hiányának menete között találtak. Általában valamely hely vízrajzi jellemzésének szerves tartozékai a klimatikus adatok. A csapadékok lesznek minden vizi tervezés kiinduló pontjai akkor, ha a hidrográfiai észlelések hiányoznak. Az árvízjelzésnek is nagy szüksége van a pluviometriai megfigyelésekre, ezért pl. esőmérő hálózatunk teljes kiépítése a vízrajzi szolgálatnak köszönhető. Ugy a napi, mint havi és évi csapadékadatok gyűjtése és szemléltető csoportosítása rendkívül fontos. A változásoknak igen kis mértékben alávetett meteorológiai elemeknél ezen kívül normális értékek (30—100 évi észlelési 2 9 V. ö. : Schocklitsch : Der Wasserbau. I. 34. old. Springer, Berlin, 1930.
