Vízügyi Közlemények, 1930 (12. évfolyam)
2. füzet - III. Bőhm Woldemár: A hidrológiai kutatás, különös tekintettel a hidrografiai adatszolgáltatás mai állására
98 A talajvízszin mozgásának megfigyelése vagy kevéssé igénybevett használati, vagy külön e célra készült csőkutakban történik. A magasságokat a tengerszintre vonatkoztatjuk, hogy a víz mozgásának irányát is megállapíthassuk és rétegvonalas térképekkel ábrázolhassuk a talajvíz elhelyeződését. Tekintettel a talajvíz lassú és egyenletes mozgására, a megfigyelést általában 3—4 naponként végzik. A vízállásadatok feldolgozása a menetgörbén kívül a vízjáték, szélsőségek és évi, illetve havi közepek kimutatásábó láll. Hazánkban az Alföldi Erdőtelepítési Szaktanács 1922 óta 101 kútra kiterjedő hálózatot tart fenn, megvetvén ezzel talajvízkataszterünk és megfigyelőhálózatunk alapjait. A talajvízszin járását befolyásoló természetes tényezők : helyileg a nyilt felszínű vizek vízállása, általában pedig a csapadék, a felszíni lefolyás, a beszivárgás és a párolgás. A talajvízszinnek a folyók vízjárásával való kapcsolata már régen kitanulmányozott kérdés. Jelentősebb azonban a talajvízállás menetének ismerete a földfelszín tényleges párolgásának kutatása szempontjából. így kimutatták, hogy a csapadéknak, a talaj vízállásnak és a levegő páratelítési hiányának évi menete nagyjában párhuzamos. 2 8 Valamely nyilt vízfolyástól távolfekvő kút környezetében vizsgálva a viszonyokat, feltehetjük, hogy talajvízemelkedést csak felülről hozzájutó vizek okozhatnak, mert a talajvíz árhullámai igen lassúak és ezért ellapulnak. Ugyancsak nem befolyásolják a talaj vízállást a felszínen lefolyó esővizek sem. A talajvíz vertikális mozgása (áradása, apadása) tehát a csapadéktól, beszivárgástól és párolgástól függ. (L. 10. ábrát.) Ez ad a talajvízszinmegfigyelésnek elméleti jelentőséget ; a csapadék, párolgás és talajvízszin menetgörbéinek tanulmányozása adhatja meg a hidrológiai kérdések nagy részének nyitját. 10. ábra. A párolgás és elszivárgással csökkentett csapadékmagasságok összegező vonala a talajvízszin menetével azonos alakulást mutat. A talaj vízgazdálkodásának kutatásában tehát fontos segédeszköz a talajvíz járásának ismerete. A hidrológiai kutatás, mikor a lefolyás jelenségeit vizsgálja, természetesen nem nélkülözheti a meteorológiai adatokat sem. Hiszen a lefolyó víz mint csapadék 2 9 E. Prinz : Handbuch der Hydrologie. Springer, Berlin, 1923.
