Vízügyi Közlemények, 1930 (12. évfolyam)

2. füzet - III. Bőhm Woldemár: A hidrológiai kutatás, különös tekintettel a hidrografiai adatszolgáltatás mai állására

95 lemzik, mint a vízállásértékek. Ennek igazolására állítsuk csak szembe a vízjátékkal a legkisebb és legnagyobb hozam viszonyát, amint azt a II. táblázat mutatja. II. TÁBLÁZAT. NÉHÁNY FOLYÓ VÍZJÁRÁSÁNAK JELLEMZŐ' SZÁMADATAI. Legkisebb Legnagyobb Legkisebb Legnagyobb VízA szélsőséges hozamok Folyó Vízmérce vízállás vízhozam játék cm A szélsőséges hozamok Megjegyzés cm cm m

3/sec m

3/sec játék cm aránya Duna Tisza Budapest Szolnok + 9 —180 + 727 + 886 600 65 9100 3900 718 1066 15-2 60 , A vízgyűjtő I nagysága és Dráva Szeged Barcs —201 —103 + 884 + 452 101 140 4000 2800 1085 555 39-6 20 > a hevesség 1 fordítottan aránylanak. Száva Bodrog Mitrovica Sárospatak + 14 — 29 + 703 + 660 250 8 4200 980 689 689 16-8 122-5 1 Egyforma ( vízjáték Sajó Zsolca + 100 + 497 2 470 397 235 Hernád Hernádnémeti — 25 + 380 0-7 470 405 671 Ipoly Ipolyszakállas — 7 + 440 0-7 350 447 500 Összehasonlításokra — ha csak a rendelkezésre álló tömegmérési adatok megengedik — a vízmennyiség-görbéket használjuk. Az árvizek előrejelzése is konkrétebb alapokra fektethető a vízmennyiségek alapján. Ha ismerjük a tömeggörbéket a kontinensek azon szelvényeiben, melyekből egyenlő idő alatt jut az árhullám az alsó mérceállomásra, melyre a vízjelzés történik, akkor csupán a vízállásoknak megfelelő tömegeket kell összegeznünk és az alsó állomás tömeggörbéjén leolvasnunk a megfelelő vízállást. Az eredményt csak kis mértékben befolyásolja a mederben való tározódás. De nem is kell folytonosan az emésztési görbékkel dolgoznunk, visszamehetünk a vízállásokra is. Csupán a mellékfolyók vízállásainak tekintetbevételére kell a tömeggörbék segítségével arányosító vonalakat szerkeszteni. így a fentemlített Mazoyer-ié\e a együtthatók már nem a vízgyűjtő területtől, hanem a hozamtól függő változók lesznek.

2

7 Mivel a levonulási idők és maguk a tömeggörbék is folytonosan változnak, az előrejelzésnek ez a módja sem pontosabb, mint a vízállásokon alapuló és folytonos revizióra szorul. A vízmennyiségi adatoknak különleges feldolgozási módja az összegező, vagy integrál-görbével való ábrázolás, mely megmutatja, hogy valamely szelvényben a megfigyelés kezdetétől valamely időpontig összesen mennyi víz folyt le. (Lásd 9. ábrát.) Tározási feladatok megoldására használatos. Meghatározásából következő főtulajdonságai folynak : 1. Folytonosan emelkedő vonal. Eső szakasza nem lehet. (Legfeljebb, ha a tárolt vízkészlet párolgását is figyelembe véve, az elpárolgás nagyobb, mint a hozzáfolyás.) 2. Bármely pontjában vont érintőjének iránytangense az időegységben érkező vízmennyiségnek mértéke. 2

7 Bogdánfy : Néhány szó a vízjelzésröl. Vízrajzi évkönyvek. XII. kötet. 1901.