Vízügyi Közlemények, 1930 (12. évfolyam)

2. füzet - II. Gubányi Károly: Híres külföldi műöntözések közgazdasági eredményei

52 „Jonathan" piros alma már olyan gyümölcstermékek, amelyek manapság a világ minden táján a kaliforniai szervezett értékesítés teljes diadalát hirdetik. Érthető tehát, hogy az ily nagyszerűen organizált együttműködés bizonnyal ezután is sok minden fog még megvalósítani, amit az egymagában küzködő, elszigetelt gazda még legszínesebb álmaiban sem tudhatna megteremteni. Ma úgy látszik, hogy a nyugatamerikai öntözött kolóniák családi farmjain a közösirányú, szervezett termelés keretében a legtöbb feltétel meg van arra, hogy az intelligens törekvő gazda megtalálhassa a teret minden személyes ambíciójának kielégítésére és biztosíthassa a maga és a családja megélhetését, boldogulását. Lássuk mármost, hogy mikép fest mindez a való életben és a gyakorlati megvalósításban ? A dolgoknak mélyére tekintve legelőször is azt vagyunk kénytelenek megállapítani, hogy a gyümölcstermelőtelepek által Kaliforniában elért nagyszerű eredmények kecsegtető példái ezidőszerint még nem általánosíthatók az összes öntözött kolóniákra. A siker még nem mindenütt bontakozhatott ki várt nagyságában, hisz ez az ügy — a műöntözéssel fenntartott amerikai kisgazdaságok életrevalóságának és jövedelmezőségének ügye, — a legtöbb helyen ma még csak a fejlődés kezdeti stádiumában van. Korai volna tehát azt egész általánosan állítani, hogy a műöntözések már mindenütt teljesen valóra váltották a hozzájuk fűzött szép reményeket. Az igazi gazdasági sikerek a kaliforniai lelkesítő példák és a szövetségi kormány nagy igyekezete ellenére is még sok helyen késnek, néhol pedig úgy látszik, hogy egyáltalán nem is fognak bekövetkezni. A mai kép, a széles vonalban megkezdett, fejlődésben lévő nagy vállalkozásnak a képe, ami egyelőre teljes egészében még nincs kiépülve, úgyhogy a végleges pozitív értékét ma még nem is lehet helyesen megbírálni. Tizenhat állam területén megindított és tizennyolc millió angol holdat felölelő vállalkozásról van itten szó. Ezek egy része már minden tekintetben, tehát üzletileg is — sikerült. A másik része a gazdasági élet jobbrafordulásával valószínűleg tűrhetően fog jövedelmezni, de vannak az öntözőművek között balul sikerült vállalkozások is, amelyeknek csak biztos bukás és tetemes anyagi veszteség lehet a végeredménye. A gazdasági téren mutatkozó sikertelenség az állami öntözőművek egyes eseteinél a legszembetűnőbb. Az itt előforduló bajoknak nagyon különféle okai vannak. A főokok már nagyrészt fel is vannak derítve. Az időszaki sikertelenségnek egyik főoka a túltengésbe menő amerikai vállalkozási kedvben és a túlbuzgó és nagyon is bőkezű állami beavatkozásban keresendő. A dolog ugyanis úgy van, hogy a magánvállalkozások az ilyféle berendezések létesítésében rendesen csak a szükségnek és az élet rideg követelményeinek megfelelő mértékben fognak bele. Az állam ellenben a gazdasági kultúrát és a közjólétet terjeszteni igyekvő nagy buzgalmában sokszor elébe vág a természetes fejlődés folyamatának. így a műöntözések és települések kezdeményezésénél is sok helyen megelőzte és ezzel meg is akasztotta a dolgok normális kifejlődését. így történt azután, hogy a nyugati tájakon egyszerre sokkal több és sokkal költségesebb öntözőmű létesült, mint amennyit alkalmas települővel üzemképes állapotba lehetett volna hozni és olyanban tartani. Ennek folytán bajok és zavarok keletkeztek, amelyek helyenként az egész