Vízügyi Közlemények, 1930 (12. évfolyam)

2. füzet - II. Gubányi Károly: Híres külföldi műöntözések közgazdasági eredményei

53 vállalkozás hiábavalóságát látszottak igazolni és a siker minden reménységét kétessé tették. Előfordult, hogy az elkészült vízművek mentén alkalmas települők hiányában szinte minden válogatás nélkül helyezték el a jelentkezőket. Ennek aztán az lett a vége, hogy ezek a gyakorlatlan kísérletezők rövid idő alatt teljesen tönkrementek és sokezer holdnyi, nagy költséggel berendezett öntözhető föld maradt évekig gazdátlanul és hevert műveletlenül. Aki az amerikai átlagembernek néhány különleges jellemvonását ismeri, mindezt könnyen meg is értheti. Az ilyféle nagy telepítő- és építőmunkák létesülésénél nemcsak a nyugalmas otthont és állandó független foglalkozási kört kereső szelíd farmertípus keres elhelyezkedést, de az egyszerű lelkű, kemény elhatározású földimádók mellett rendesen egész másféle lelkiberendezkedésű, megbízhatlan emberek is nagy számban jelentkeznek. Az építkezések és vállalati lehetőségek hirére, a dollár szagára, nagy számban sereglik oda a sok törtető, akiknek tulajdonképen semmi más vágyuk, vagy gondolatuk nincsen, mint valami módon pénzhez és gyors keresethez jutni. Ezek bármikor bármire is vállalkoznak és azonnal megjelennek ott, ahol a dollár áramlása megindul. Ezek hozzák magukkal a nyugtalanságot, a keresés lázát, ami aztán lassanként átragad minden résztvevőre. A gyors nekibuzdidásnak és a lázas sietésnek rendesen az az eredménye, hogy senkinek sem jut elég ideje arra, hogy a dolgát kellő alapossággal átgondolja. Azután ha a munka folyamán zavarok állnak elő és a siker megkésik, vagy nem mutatkozik elég bőségesnek, ezek a törtetők egyszerűen félbenhagyják munkájukat, megriadnak, szétrebbennek, hogy gyorsan valahol másutt próbálkozzanak meg valami egészen más dologgal. Az amerikai műöntözések berendezésénél helyenként éppen a műszakilag legjobban sikerült munkák gazdasági eredményeit tették kockára hasonló okok és hasonló típusú emberek. Az Unió különböző tájain létesült öntözések egyhatodrészét az állam építette. A bajok az állami munkáknál gyakoriabbak és nagyobbszabásúak. A magánosok, szövetkezetek és a társulatok által létrehozott művek rendesen szerényebb méretűek és sok fontolgatás és óvatos körültekintés mellett indult meg kiépítésük. Ezek között van a legtöbb -— a jövedelmezősége tekintetében is sikerült — öntözőmű. Az öntözővíz felfogásának, összegyűjtésének és elosztásának módozatai szerint a legkülönbözőbb műöntözési típusokat figyelhetjük meg Amerikában. A műöntözések egyrésze a magas hegyvidék lejtőin helyezkedik el. Az öntözővizet völgyzárógátak fogják fel és így táplálják az öntözőcsatornákat. Lejjebb, a síkföldön a folyók medrén keresztül épülnek a duzzasztógátak és ezek szorítják bele a vizet a csatornákba. Az elkülönített kisebb farmokat pedig a legnagyobbrészt kútvízzel öntözik. Kaliforniában sok ezerre megy azoknak az önálló gazdaságoknak száma, amelyek vízszükségletüket állandóan kutakból fedezik. így aztán elmondhatjuk, hogy Amerika déli és nyugati tájain a száraz területeknek vízzel való ellátásánál a modern vízépítőtechnika minden módszere és vívmánya alkalmazásra talál. Az Unió öntözőművei között minden esetre vannak olyanok is, amelyekről túlzás nélkül elmondható, hogy a mai viziépítkezéseknek valódi mesterművei.