Vízügyi Közlemények, 1930 (12. évfolyam)

2. füzet - II. Gubányi Károly: Híres külföldi műöntözések közgazdasági eredményei

51 öreg lucernás helyén a talaj nitrogéntartalomban meggazdagodva és felfrissülve, ismét dúsan terem tovább. Teljes sikerrel lehet utána vetni a gabonát, vagy bármilyen igényes kultúrnövényt. Az itt vázolt három fő művelési irány közül, a talaj termőerejét kiélő kockázatos préri-farming az, ami már a természeténél fogva sem lehet egy helyen hosszúéletű. Amint az Unió középtájainak a külterjes kezelés mellett a mezőségi talajok kimerülnek, a préri-gazda vagy áttér az intenzívebb, de költségesebb okszerű gazdálkodásra, vagy elköltözik más világtájakra, ahol még bőven vannak kiaknázatlan, olcsó mezőségi földek. Ott aztán folytathatja tovább a kockázatos játékot, a küzdelmet a szárazsággal, a bizonytalansággal és esetleg, ha a szerencse kedvez neki, fő célját a sok pénzt és a gvors meggazdagodást is elérheti. Ma tényleg úgy van. hogy a Middle-West tájain az egyoldalú külterjes búzatermelést mindenütt, ahol azt a csapadékviszonyok megengedik, már a kukorica nagyban való termelése és a vegyesüzemű intenzív gazdálkodás váltja fel. A távozó nagystílusú kockajátékosok helyét a sokkal szerényebb keretek közt dolgozó, de annál értékesebb dry-farmer és a modern öntözőgazda, a ditch-farmer kezdi lassanként elfoglalni. Jelentékenyen kisebb területen, sok körültekintés és intenzív munka mellett az állattartás és a kertészet belevonásával igyekeznek ezek az újirányú gazdaságok szerényebb, de jóval biztosabb jövedelmeiket megteremteni és állandósítani. Ezeknek aztán már nem a folytonos sietés, a törtetés és a föld termőerejének gyors kihasználása a főtörekvésük. Itt a farmerszivek ideálja a jól berendezett csinos kisbirtok, a jövedelmező és mégis szabadfoglalkozás, amit az utódaiknak is megakarnak tartani, azután a kellemes otthon, ahol munkájuknak és családjuknak élve feltalálhatják az élet minden egyszerű, igazi örömét. Ezt az ideált Amerika nyugati tájain legtöbben az öntözésre berendezett gazdaságok keretében igyekeznek feltalálni, elérni és megvalósítani. Az öntözött farmok területe rendesen akkora és berendezésük is olyan, hogy azon egy-egy intelligens, tevékeny gazdacsalád egész éven át elfoglaltságot találhat és biztos megélhetéshez juthat. Az ilyenféle, bár különben teljesen önálló gazdaságokat sok közös érdek fűzi egymással szorosan egybe. A közös forrásból eredő vízellátás, a termelés egyformasága, az anyagbeszerzés és főleg a terményértékesítés közös ügyei, no meg a pénz és a hitelélet érdekei szoros együttműködésre serkentik őket. Ilyen viszonyok között a szövetkezeti élet kialakulása tehát szinte természetes és elmaradhatatlan. Valóban úgy is van, hogy a szövetkezeti terményértékesítésnek ezidőszerint legkimagaslóbb fényes példáit a kalifornai öntözött gyümölcsösök terményértékesítése körében találhatjuk meg. A kaliforniai kereskedelmi gyümölcstermelés története alig terjed néhány évtizedre, de produkált árui máris eljutottak a világ legtávolabbi fogyasztópiacaira is. Ezt a sikert a termelők kizárólag kitűnően megszervezett szövetkezeteiknek köszönhetik. Kalifornia gazdáinak ezek a gyümölcsértékesítő szervei az egész világra kiterjedő összeköttetéseikkel már az egyes gyümölcstípusaik általános népszerűségét is biztosították. Például a ,,Napcsókol ta-narancs", a „Napkisasszony" jelzésű mazsola és a 4*