Vízügyi Közlemények, 1930 (12. évfolyam)
2. füzet - II. Gubányi Károly: Híres külföldi műöntözések közgazdasági eredményei
19 folyóinak vidékén létesültek. Ezek a mai Indiának legtekintélyesebb és gazdaságilag legnagyobb jelentőségű berendezései. Az Indus völgye a természettől fogva ideálisan alkalmas volt műöntözések berendezésére. A felső részt : Punjab-tartományt négy mellékfolyó összefutó sorozata szeli keresztül. Az utóbbi ötven év folyamán India kormányzata az Indus és mellékvizeinek rendszeres kihasználását vette munkába és a műöntözésekbe 70 millió angol fontnyi összeget fektetett be, ami magában is eléggé bizonyítja e vállalkozások fontosságát és nagy jelentőségét. Punjabban a Jehlam, C'henab, Ravi és a Sutlej-folyók mentén, — amely vizek lejjebb mind az Indusba szakadnak — terülnek el a nagyszabású öntözőművek, amelyeknek kulcsai a híres Chenab-csatorna. Ez a mű az Indiai angol mérnökök egyik főbüszkesége. Az egésznek technikai képét az mutatja, hogy a csatorna két nagv folyó vizét fogja össze és a harmadik folyó alatt, alagúton vezeti át a távoli, szelíd lejtőjű száraz területekre. A vidék, amelyet ma ez a hatalmas műcsatorna ural, teljesen lakatlan, száraz és kopár földterület volt, de a fekvése és a talaja mégis biztosította az öntözések sikerét. Ma már sűrűn benépesült, jólétben viruló, bőventermő vidékké változott át. A mű elkészülte után már a második évben megkapta az állam a földből és a vízdíjakból befektetett tőkéje kamatait, az első hét év elteltével pedig az építési tőke már évi 24° 0-ot jövedelmezett. A Chenab-csatorna által táplált öntöző művek négy millió acrenvi földterületet tettek művelhetővé. Ott, hol ezelőtt sem állat, sem ember megélni nem tudott, ma rizst, búzát, takarmányt és hüvelyes veteményeket termelnek és a csatornák legvégső szakaszán, a legkevésbbé értékes öntözött földnek holdja legalább 10 angol fontba kerül. Ugyancsak a Punjab tartományban, annak keleti szegélyén van a híres Jumna-csatorna, amelyet évszázadokkal ezelőtt a híres Mogul császárok ásattak. Most újjáalakítva szolgálja nagy, száraz területek öntözésének érdekeit. A Jumna-folyó már a Ganges vízvidékéhez tartozik, a partjamenti csatornázás 6 millió acre parlagföldnek sikeres művelését tette lehetővé. A Punjab tartomány mindezen felemlített öntözőművei az állam pénzén épültek meg és óriási költségbe kerültek, de a nyomukban járó eredmények a legszigorúbb gazdasági számítás kritikáját is kiállják. Ma már általánosan ismert tény, hogy India északnyugati részében a modern elvek szerint épített és vezetett műöntözések teljesen reális üzleti vállalkozások és óriási nemzetgazdasági értéket képviselnek. Az így elért sikerek és a még kínálkozó lehetőségek az indiai kormányt további hasonló vállalkozásokra serkentik. A legújabb terv, ami már munkában is van és néhány év alatt elkészül : az Indus folyó nagy gátja Sukkur mellett. Sind tartományban, az Indus alsó folyása mentén már régebben is voltak kezdetleges kivitelű öntözések, amelyek csak az árvizet használták fel az év öt hónapja folyamán. Az új vízművek elkészültével már az év minden szakában lehet majd öntözni és rizsből, búzából, árpából és hüvelyes veteményekből, évenként két biztos termés aratása válik lehetővé. o*
