Vízügyi Közlemények, 1929 (11. évfolyam)

1. füzet - I. Dr. Schmidt Elek: A vízszabályozás fejlődése és jelen állása Magyarországon

90 Ezek a számok világosan mutatják kőszénszükségletünk hatalmas arányait. Az importált szénmennyiségnek 55%-át Németország, 40%-át Ausztria fedezte. Politikai kapcsolatok hibás útra terelték közgazdasági fejlődésünk irányát; ipari függetlenségünk feladásával külföld szénpiacává lettünk. A törvényhozás gondoskodott ugyan az utóbbi évek tanulságai után (1913. évi XIII. t.-c.) energiaszükségletünk hazai előállításáról, a keresztülvitelt azonban a világháború megakadályozta. Az ország szénfogyasztása 1910-ben 116 millió métermázsa volt. Ebben a túlnyomórészt importált szénmennyiségben foglalt energiát kellene vizierőink hasznosításával pótolni. Erre vonatkozólag Viczin Ede szakszerű számításai

180 azt mutatják, hogy vizierőink kihasználásával 194 millió métermázsa barnaszén lett volna pótolható. A szénszükségletet tehát egyelőre fölös mennyiségben is helyettesíthettük volna vizierőinkkel a következő elektromos központok felállítása mellett: Orsova 320,000 elm. lóerő, Déva 486,000 „ Bánffy-Hunyad . . . 212,000 „ Mármarossziget . . . 388,000 „ „ Kassa 148,000 „ Rózsahegy 312,000 „ Szeged 318,000 „ Pozsony 50,000 „ „ Muraszerdahely . . . 82,000 „ Barcs 87,000 „ Összesen- 2,403,000 elm. lóerő. Okszerű vízgazdálkodással hegyi folyóink kincset érő vizierejét tároló medencék és hydroelektromos telepek építésével kell kihasználni. Kalorikus energia készletünk (fa, szén) kímélése mellett energiaszükségletünket fedezte volna. A háború előtti költségszámítások szerint a vizierők felhasználása céljából megépítendő országos hydroelektromos vezetőhálózat megteremtése Va milliárd koronát igényelt volna. Magyarország megcsonkítása e nagyszabású terv kivitelének szintén halálát jelentette. 5. Vízgazdasági politikánk. Magyarország vízgazdasági politikájának Széchényi adott határozott irányt. Ö indította meg zseniális mérnökével, Vásárhelyivel azt a páratlan méretű vízszabályozást, melyhez hasonló Európában sehol fel nem található. Néhány évtizeddel később Kvassayban talált új apostolt a vízszabályozás. Kvassay kifejlesztette vízgazdasági politikánk új irányait, amennyiben ezt a mezőgazdasági érdekű, műszaki talajjavításokkal bővítette és az 1885. évi XXIII. t.-c. megteremtésével biztos elvi alapra helyezte. A rendszeresen fejlesztett, tervszerűen és nagy áldozattal megépített vízszabályozást a trianoni béke összerombolta. ím yiczián Ede: Magyarország vizieröi. Bpest, 1913,