Vízügyi Közlemények, 1929 (11. évfolyam)

1. füzet - I. Dr. Schmidt Elek: A vízszabályozás fejlődése és jelen állása Magyarországon

76 130,660,

ООО к Béga 4,400.000 „ Szamos 5,470.000 „ Bodrog és mellékfolyói 7,370.000 „ Kőrös 7,200.000 „ Maros 12,100.000 „ Sió csatornázása és Balaton 6,500.000 „ Sajó csatornázása 10,000.000 „ Állami kezelés alatt nem álló folyókra 8,300.000 „ összesen 192,000.000 К Magyarország hajózható vizei a fenn vázolt költségek befektetése mellett és a programmba vett munkák befejezése után kb. 4260 km-re bővültek volna. A végrehajtást azonban megakadályozta a világháború. Figyelemre méltó a törvénynek az az észszerű intézkedése, mely szerint a szabályozási munkák sorrendjében, a vizek kártételeit megakadályozandó sürgősség és fontosság a vezető szempont. Az egy évre szóló munkaprogramm a mindenkori helyzetnek megfelelően állítandó össze. Az előre bemutatott terv csak tájékozásul szolgál anélkül, hogy ehhez szigorúan ragaszkodni kellene. A költségvetés átalányszerint való megállapítása helyeselhető, mert hosszabb időre előre beruházási költségeket és terveket pontosan megállapítani lehetetlen. A vizimunkálatok természetüknél fogva egészen elütnek más építkezésektől, mert a vizek minden természeli, vagy mesterséges beavatkozásra élénken reagálnak. 13. A Tiszaszabályozás helyzete а XX. század elején. A Tiszaszabályozás nem tekinthető befejezettnek. Egyrészt azért, mert a legmagasabb árvízszín emelkedése, úgylátszik még mindig tart, másrészt pedig mert a vízszabályozás bármilyen tökéletesen legyen is megoldva, újabb és újabb kiegészítést kíván. A vízszabályozástól mégis annyit el kell várni, hogy a befektett tőke törlesztésének ideje alatt ne rójjon az érdekeltekre újabb elviselhetetlen terheket. A Tisza árvízszintjének emelkedéséért sokan a természetet okolják, pedig egyrészt természetes folyománya a töltéseknek, másrészt pedig az erdők fokozatos letárolásának és bizonyos vízrendezési munkálatoknak. Időjárásunknak szélsőséges volta, a csapadék eloszlás szeszélyes magatartása, éghajlatunknak valóban jellemző tulajdonsága. Az erősen nedves évszakok és évek váltakozása a feltűnően szárazakkal, kimutatható. Az utóbbi félszázad alatt a szabályozási munkákból és terhekből az állam úgy mint az érdekeltek kivették a maguk részüket. Az árvédelem gazdaságosabbá és biztosabbá vált. Az árvizek szétterülését a gátak egyszersmindenkorra megakadályozták. A Tisza eredeti hosszát az átvágások 1213.7 kilométerről 755.7 kilométerre rövidítették meg. Az összes átvágások anyamederré alakultak. Folyása annyira ^megrövidült, hogy újabb átvágások csak jelentékeny — a haszonnal arányban nem lévő — költséggel eszközölhetők. A rendszeres mezőgazdasági kultúrának