Vízügyi Közlemények, 1929 (11. évfolyam)

1. füzet - I. Dr. Schmidt Elek: A vízszabályozás fejlődése és jelen állása Magyarországon

69 való biztosítására. A beérkezett ajánlatok közül Hajdu-Luther társvállalkozók és a berlini Disconttársaság ajánlatát fogadták el. A velük való szerződés megkötése a Vaskapuszabályozás utolsó etappeját, egyszersmind megoldását jelentette. 1890 szeptember 15-én történt a munkák ünnepélyes megkezdése. A szabályozás értelmében a sziklamedert annyira kimélyítették, hogy az alacsony vízállás mellett is hajózható legyen. A Stenka, Kozla, Dojke, Izlás-Tachtália és Jucz zuhatagoknál a sziklamederben egy 60 méter széles és a legkisebb vízszín alatti 2 méter mélységű csatorna készült. A munkák folytatása közben azonban az eredeti tervek lényeges módosítását és kiegészítését találták szükségesnek. Célszerűségi okok ugyanis azt mutatták, hogy aránylag csekély költséggel — mintegy 1—

V» millió forinttal — a szabályozandó orsova—vaskapui folyammeder vízmélysége a tervezett 0 vízszín alatti 2 méter helyett 1 méterrel mélyebbre, tehát 0 vízszín alatti 3 méter mélységre robbantható ki. Az eredeti terv szerint a szabályozás lehetővé tette a Dunán használatos 600—650 tonna befogadóképességű, teljes terhelés mellett 180—200 centiméter merülésű dunai hajótípus közlekedését. A módosítás pedig azt eredményezte, hogy az Aldunán közlekedő nagyobb merülésű ú. n. görög uszályok és a parti forgalmat közvetítő kisebb tengeri hajók szabályozás után egészen Orsaváig feljöhettek. így a vasutakra való átrokadás magyar területen, Orsován történhetett. A Fekete tengerre kiterjedő aldunai hajózás összeköttetésbe került a magyar államvasutakkal, llven értelemben alkotta meg a magyar törvényhozás az 1892. évi XXXII. t. c.-t és később az 1895. évi XVI. t. c.-et, mely utóbbi a 18.625.000 forintra előirányzott költségek fedezésére 45 millió korona 3V2%-os Vaskapu kölcsön felvételét engedélyezte. Az orsova—vaskapui szakaszt kimélyítették. A Vaskapu-zuhatag hajó útját kőgálak közé szorították, hogy a víz hirtelen esését hosszabb darabra oszlassák el. A folyam sodra a szabályozás dacára mégis oly nagy (4—5 m/sec.) volt, hogy a hajóvontatás külön vontatóberendezés felszerelését indokolta. 1896-ban Magyarország ezeréves fennállása alkalmából rendezett ünnepségek keretébe besorolták a Vaskapucsatorna ünnepélyes megnyitását is. Különös fényt adott az ünnepélynek az a körülmény, hogy megjelent őfelsége a király, a román és szerb királyokkal, a diplomáciai kar és a vezető állam férfiak kíséretében. A csatorna többi részét 1898-ban adták ál a forgalomnak Elismerés illeti a fennt említett társvállalkozókat, hogy a szabályozás nagy munkáját komoly kötelességtudással — talán haszon helyeit veszteséggel — 1898-ban befejezték. Bár a szabályozás befejezésére kitűzött határidőt 3 évvel haladták túl, ez korántsem jelenti hanyagságukat, mert egyrészt az eredetileg tervbevett munkáknál jóval többet végeztek, másrészt pedig olyan feladatokkal küzdöttek meg, melyek a műszaki tudomány előtt addig ismeretlenek voltak. Bármennyire sikerültnek mondhatjuk a Vaskapuszabályozás megoldását, még vannak megoldásra váró feladatok. Az 1898 őszén rendkívül alacsony vízállás mellett végzett mérések és későbbi tapasztalatok azt mutatták, hogy az Orsova feletti egyes szakaszok között nincsen meg az orsovai mérce 0 pontja alatti két méter vízmélység. Némely helyen 0 vízszínnél, a hajófenék alatti 25 cm biztosági mélység fenntartásánál csak 60 cm merüléssel lehet hajózni. Orsova alatt ellenben a hajózási viszonyok megfelelőek. A sekély helyek meg-