Vízügyi Közlemények, 1929 (11. évfolyam)
1. füzet - I. Dr. Schmidt Elek: A vízszabályozás fejlődése és jelen állása Magyarországon
62 hivatalból társulattá alakíthassa, vagy valamely fennálló társulathoz csatolhassa. Rendezi a Tiszavölgyi Társulat és a Központi Bizottság alapszabályait és hatáskörét. A társulati igazgató köteles ártértelekkönyvet készíteni. A társulatok a védművek karbantartására szükséges költségeket kivetés útján fedezik és csak a miniszter engedélyével szerezhetik be kölcsön útján. Ha az egyeseknek panaszuk van az árvédelmi munkálatok ellen, kötelesek ezt a közgyűlésnek bejelenteni, hogy az bizottságot küldjön ki. A bizottság helyszíni szemle után határozatot hoz. A határozatba bele nem nyugvó fél, záros határidőn belül az alispánhoz, illetőleg a miniszterhez fellebbezhet. A törvény egyik legfontosabb intézkedésével megállapítja az érdekeltek maximális megterhelését, 16 4 vagyis megállapítja azon határt, amelyen túl a társulatok a köz érdekében sem kötelezhetők ujabb terhek viselésére. A törvény hatálya alá tartozó társulatok kötelesek belépni a Tiszavölgyi Társulatba, mely őket közösen érdeklő ügyekben központi bizottság állal képviseli. A tiszai törvénnyel azonban még nem nyertek rendezést az ország vízügyei, mert ez csak a legsürgősebb tiszai ügyeket rendezte. A hosszas tárgyalások után elkészült vízjogi törvényjavaslatot gróf Széchenyi Pál akkori szakminiszter nyujiolla be az országgyűlésnek. Ugyanezen időben a minisztérium kebelében egy külön osztályt (Vízrajzi Osztály) szerveztek a vízrajzi, vízállási adatok gyűjtésére és pontos tanulmányozására. A magyar vízjogi törvény a legliberálisabb alapokon nyugszik, mégis a magántulajdont csak addig védi, míg az mások szerzett jogát nem sérti, vagy valamely magasabb érdek korlátozást nem kíván. Amíg más országokban a vízrendezést nagyobbrészt az államra hárították, addig nálunk ezt az óriási feladatot a vizitársulatok végezték szigorú állami ellenőrzés mellett. Nincs egyetlen kultúrállamban sem olyan intézmény, mely az állam aránylag kis megterhelése mellett ilyen nagyszabású és eredményes vízszabályozást hajtott volna végre. Az ásvány- és gyógyforrásokra vonatkozólag a földmívelésügyi miniszter szakértők meghallgatása után védteriüetet állapíthat meg. Ha az államkezelés alatt álló folyók ármentesítő társulatai, a szakadozó partokat rendezni akarják, a földmívelésügyi miniszter által jóváhagyott tervezet alapján az államkincstár a folyamszabályozási költségekhez legfeljebb V3 részben járul hozzá. Az ártéri birtokosok, vagy vízrendezésre alakult társulatok az ármenetesített területeken gondoskodni tartoznak arról, hogy magasabb területekről a csapadék lefolyása biztosítva legyen. Ezt a kérdést a hatályon kívül helyezett 1879. évi XXXIV. t. c. helytelenül szabályozta, amennyiben kimondotta, hogy a belvizeknek ugyanannyi lefolyás biztosíttassék, amennyi és aminő a szabályozás előtt volt. A gondoskodás tehát a régebbi törvény szerint csak a lefolyást szolgáló zsilipekre terjedt ki. Minden birtokos teljes és előleges kártalanítás mellett tűrni tartozik, hogy birtokán keresztül, hatósági engedély alapján a víz át- vagy levezettessék, 16 4 A kataszteri tiszta jövedelem húszszorosának 60%-a.
