Vízügyi Közlemények, 1929 (11. évfolyam)

1. füzet - I. Dr. Schmidt Elek: A vízszabályozás fejlődése és jelen állása Magyarországon

59 nyitását. Megindítja a szikes talajok javításával és öntözésével kapcsolatos tanulmányokat, megszervezi a szenyvíztisztító kísérleti állomást. Lépést tart a haladni vágyó korszellemmel mikor az ország gazdasági és ipari fejlődése érdekében sürgeti az Alföld öntözésének nagyjelentőségű problémáját, továbbá a vizierők kihasználását. Foglalkozik a budapesti kereskedelmi kikötő kérdésével, felkarolja a Duna—Tisza csatorna építését. Sokoldalú, nagymérvű elfoglaltsága mellett maradt annyi ideje, hogy kedvenc eszméje, a magyar tenger, a Balaton felvirágoztatása érdekében is munkálkodjék. A balatoni kikötőépítő felügyelőséget állítja fel. Gondosan figyel arra. hogy az építkezések el ne rontsák a Balatonvidék harmonikus szépségét. Kvassavt a gazdasági eredmények nem elégítették ki. Részt vett a ..Köztelek" falai közül kiinduló agrár mozgalomban, ahol hazánk jeleseivel együtt dolgozott az Országos Magyar Gazdasági Egyesület lapja a „Köztelek"-nek megindításáért. Lelkes harcosa maradt annak az új mozgalomnak, mely az internacionális merkantilista elvek helyett a nemzeti és keresztény agrárizmus eszméit hirdette a nemzet fiainak. Mikor szűk keretek között csak körvonalazni igyekeztem azokat az eredményeket. melyeket e nagy hazánkfia, korunk legnagyobb kultúr- és vízépítőmérnöke a vízszabályozás érdekében elért, utalok Bernát István szavaira: „Micsoda nemzeti érték az a 855.000 hektár ma, melyet Kvassay Jenő és kultúrmérnökei javítottak, több mint 47.000.000 korona költséggel, mit jelent a 23.530 hektárnyi alagcsövezett teriilet s a 14.700 hektár öntözés." Közvetlenül a háború előtt sokat foglalkozott az internacionális dunai hajózás kérdésével. Részt vett a „Duna aktá"-val kapcsolatos bel- és külföldi tárgyalásokon. Minden igyekezete oda irányult, hogy a Duna kérdésében Magyarország vezetőszerepét biztosítsa és a nemzetközi Dunaszervezet székhelyéül Budapestet jelölje ki. A szerencsétlen kimenetelű háború azonban a megvalósulás előtt döntötte romba gondosan előkészített tervét. Összegyűjtött adataira, érveire, barátai és az ország ellenségei ina egyaránt hivatkoznak. Gazdag szaktudását és kimagasló képességeit ékesítette nemes szerénysége, amely tulajdonok szerencsés összjátéka csak kiváltságosán nagy embernek juthat osztályrészül. 6. Helyzet a vízjogi törvény megalkotása előtt. A vízszabályozás helyes keresztülvitele megköveteli, hogy az ármentesítés megelőzze a belvízrendezést. A belvízrendezések, lecsapolások, talajjavítások azért valamivel később történtek meg, az ármentesítés előrehaladtával. Az ármentesítés előtt a folyó kiöntött árja apadáskor a mélyedések mentén könnyen visszahúzódhatott a mederbe; a területek nagyrésze ismét szárazzá vált. Nem így történt a töltésezés után, mikor a belvizek nem találtak lefolyást. A legmélyebb belveken összefolyt belvizek levezetéséről mesterségesen kellett gondoskodni, mert ezek a talaj káros sóit kilúgozták, a szikes talajok térhódítását elősegítették. A kezdő lépéseket 1876-ban tették meg. Báró Kemény Gábor akkori szakminiszter a talajjavítási ügyek vezetésével Kvassay Jenő fiatal kultúrmérnököt bízta meg, aki 1897-ben megszervezte a magyar kultúrmérnöki intézményt, később pedig a kassai állami vízmesteri iskola felállításával segéderők kiképzéséről