Vízügyi Közlemények, 1929 (11. évfolyam)
1. füzet - I. Dr. Schmidt Elek: A vízszabályozás fejlődése és jelen állása Magyarországon
48 törekvéseit veszélyeztető radikális irányzattól is. Aggódik, mert ismeri Bécs féltékenységét, másrészt érzi a forradalom közelgését, mikor „tiszaháti zúg kávéházakban a marselleist húzzák." 14 1 Naponta rendesen reggel 4 órakor kelt és míg a többiek aludtak, megírta jelentéseit a nádornak, feljegyezte tapasztalatait, tanult, dolgozott. A hajóskapitány óvatosan kormányzott, egy matróz a víz mélyéségét mérve állandóan kiáltozta a lábak számát. Szolnoktól nem messze, Szajol helység közelében minden elővigyázatosság dacára a Pannónia zátonyra futott. A kellemetlenség a folyóágy eltévesztéséből eredt, azonban nem tartott sokáig, mert 10 perc múlva a gőzhajó ismét folytathatta útját. 14 2 Tiszabő községhez július 19-én érkeztek, ahol Paleocapa szállott be a hajóba. Előző napon érkezett Pestre, tisztelgett a nádornál, azután sietve hajtatott ide. A hajót állomásonként ügyes, a helyi viszonyokat ismerő kalauzokkal látták el. Alig hagyták el Tokaji mintegy 6У4 mérföldnyire, Bercel alá jutottak, ahol a Tisza erdős tájain annyi tuskó és fatörzs gátolta a haladást, ámbár fennakadás nem történt, mégis a fatuskók kellemetlenkedései miatt Széchenyi jobbnak látta az esetleges veszélyek elkerülése miatt — annál is inkább, mert a gőzhajó nem volt a sajátja — a hajóutat befejezni. Tokajon felül hiányoztak a jelző cövekek és őrhajók is. A gróf rendkívül ideges volt, alig bírtak vele. így a Bodrog vizének gőzhajóval való kipróbálása elmaradt. Szárazföldön folytatták az utat. Debrecenbe siettek, ahol augusztus 3-ára hívták össze a Tiszavölgyi Társulat második nagygyűlését. A tiszavölgyi utazás kimagasló eseménye volt a debreceni tartózkodás. A népes nagygyűlés legfontosabb tárgya az alapszabályok megalkotása volt. Alapszabályok híján eddig a választmányi üléseket nem tartották szigorú formaságok szerint. Többnyire Széchenyi elnökölt az üléseken, amiben egyesek támadási pontot találtak. Gróf DessewíTy Emil mint a centralizáció híve, alapszabálytervezetében az egységes társulat mellett foglalt állást, ahol a legfőbb igazgatási szerv a központi választmány, a végrehajtó szervek pedig a vidéki osztályok legyenek. Ezzel a felfogással szemben állottak a decentralizáció, az autonómia tántoríthatatlan hívei, kik az államhatalom esetleges beavatkozásától féltették az önkormányzat szabadságát. A társulatok delegáltjaiból alakított Tiszavölgyi Társulat központi választmányának irányító és közvetítő tevékenysége mellett a független vidéki társulatok működésére helyezték a fősúlyt. A gyűlésen hosszas viták után az utóbbi álláspont érvényesült, az autonóm társulás, ami a 40-es évek ellenzéki hangulatából könnyen meg is magyarázható. Így a Tiszavölgyi Társulat tagegyesületeit az eszmei közös célon kívül úgyszólván semmi sem kötötte egymáshoz. A központi választmánynak biztosították a felügyeleti és ellenőrzési jogot, az alája tartozó tagtársulatok pedig a felelősségteljes végrehajtás tényezői. A speciális tervek kidolgozása a helyi viszonyok ismeretére támaszkodó vidéki érdekeltségek feladata. A központi választmány képviseli a tervek egységes kivitelének garanciáját és közös keretül szolgál. Az egyes vidéki osztályok mérnökei a központi főmérnök rendelkezései alá tartoznak. 14 1 Zichy Antal: Gróf Széchenyi István naplói. 495. old. 14 2 Széchenyi István gróf tiszai első útja Pannónia gőzösön Szegediül Tokajig. Jelenkor 1846; 60. sz.
