Vízügyi Közlemények, 1929 (11. évfolyam)
1. füzet - I. Dr. Schmidt Elek: A vízszabályozás fejlődése és jelen állása Magyarországon
49 A szervezeti megoldásnak ez a formája azért nevezhető szerencsésnek, mert minden vidéki szervezet egy önálló egész, de kapcsolatban a központi gépezettel. A vezetőség preventív intézkedéssel megszabadult a rendelkezései miatt vidéken állandóan felmerülő panaszoktól. A Tiszaszabályozást tehát önálló társulati szerv, saját tisztviselőivel, alapszabályai értelmében intézte ugyan, de az állam fenntartotta a vezetés és felügyelet jogát. Az állami felügyelet gyakorlása a m. kir. helytartótanács közlekedési osztálya elnökének, ebben az időben gróf Széchenyi Istvánnak feladaia volt. így az egész Tiszaszabályozás megindítása és előbbrevitele Széchenyi vállaira nehezedett. A gróf itt verte vissza a szabolcsi ellenzék utolsó támadását és az egész nagygyűlést a maga részére hódította meg. 14 3 Andrássy Gyula gróf nagy lelkesedés közepette indítványozza egy tiszai gőzhajózási társulat alapítását. Széchenyi is örömmel fogadja ezt az eszmét és a nádorhoz írott felterjesztéseiben 14 4 kifejti az új társulat feladatait a Dunagőzhajózási társulattal, a Száva hajózással, a károlyváros—fiumei Lujza-út megváltásával és a fiumei kikötő rendezésével kapcsolatban. Így akarta a fiumei tengeri kikötő forgalmába bekapcsolni a Tiszavölgyet. Az alakuló társulat elnökéül gróf Károlyi Imrét választották. Sajnos az első lépésnél több alig történhetett. Hiába terelte Széchenyi az ügyet olyan vágányba, hogy a Dunagőzhajózási Társaság érdekeit ne érintse, az új vállalat minden közeledését ridegen elutasította, hivatkozva szabadalmának — erősen vitatott — magyar jogérvényességére. Végül ezen az ülésen győzedelmeskedett Paleocapa szabályozási terve Beszédes és Lám Jakab véleményével szemben. 14 5 A debreceni nagygyűlés után herceg Brenzenheim meghívta Sárospatakra a központi választmányt. A régi kastélyban munka és múlatás közt folytatták a nagygyűlés határozatainak részletes kidolgozását. Megbeszélték a társulati működés, illetőleg pénzügyi eljárás módozatait és megállapodtak a vízszerkezeti osztályok alakításánál követendő szabályokra nézve. Nevezetes lépés történt néhány nap múlva Tiszadobon, ahol az összehívott tiszai érdekeltségekkel megalakították az első vidéki osztályt: a szabolcsit. Itt lépett először érintkezésbe a központi választmány a vidéki érdekeltségekkel és rendezte a munka tényleges megindítását. Az új vidéki osztály a felolvasott javaslatokat ellenvetés nélkül egyhangúlag elfogadta. Megválasztották a vidéki választmányt, igazgatót, osztálymérnököket, pénztárost és jegyzőt. A tervek felett helyszíni szemlét tartottak és Paleocapa helyeslése mellett a 14 3 Széchenyi Napló. Augusztus 6. Sitzung um 12 Uhr. Alles confus u. aufgeregt. Ich halte tüchtige Rede, kirúgtam az elnöki széket u. ich mache sie aus — in 1 Stunde gewinne ich brilliant die Schlacht. Lipthay Sándor: i. m. 96 old. 14 4 Lipthay Sándor: i. m. 68. és 96. old., továbbá a Magyar Tudományos Akadémia Széchenyi Irattárában a grófnak 1846 augusztus 3, augusztus 6-ról írt felterjesztései és József nádor válaszai. 1« 1846 augusztus 3-án József nádorhoz intézett levelében Széchenyi többek között ezt írja: „Heute wurde die General-Versammlung vorigesetzt. Die extravaganten Ideen von Beszédes, Lám és Galambos wurden in das lächerlichste Licht gestellt und fielen glorios zu Boden; — was um so glücklicher ist, weil es vor einem sehr grossen Auditorium geschah." Lipthay S.: i. m. 97. old. 2
